A prime- és subprime-konstrukciók közötti legfőbb eltérés a kockázatban jelentkezik, mind a hitelező, mind pedig a hitelt felvevő oldaláról. Az amerikai szövetségi bank három kategóriába sorolja a lakossági jelzáloghiteleket, attól függően, hogy mekkora kockázatot vállal a hitelnyújtó pénzintézet: az alapvetően jó hitelminősítéssel rendelkező adósoknak, akikről a jövedelemvizsgálat során kiderül, hogy náluk elfogadható szinten van az adósságszolgálat, úgynevezett prime hitelt folyósítanak a bankok. Azok pedig, akik egyáltalán nem rendelkeznek hitelezési múlttal, a negatív adóslista visszatérő résztvevői (Magyarországon ilyen a BAR-lista) vagy a teljes adósságuk jövedelmükhöz viszonyított aránya jelentősen meghaladja az elfogadható szintet, ők az ún. subprime-piac termékei közül válogathatnak. Utóbbi ügyfelek között vannak, akik a bankok szerint is erejükön felül vállalnak hiteleket, ezért kénytelenek nagyobb kockázatot is viselni. Mindez megmutatkozik a magasabbra rúgó költségekben, az első törlesztésig felmerülő díjakban, illetve a kamatokban is.
Madarász János