Az átlagembert ma Magyarországon közvetlen befektetésein keresztül kevésbé érinti a külföldi piacok alakulása, azon belül a részvények árfolyamváltozása, közvetve azonban sokan érdekeltek. A magyarok amúgy is elhanyagolható arányú közvetlen részvénybefektetésein belül még az olyan brókercégeknél sem haladja meg a 10-20 százalékot a külföldi részvények aránya a magánportfóliókban, ahol kifejezetten aktívak ilyen irányban az ügyfelek. Ez pedig alig néhány 10 milliárd forintot jelent. Ezt támaszthatja alá a Magyar Nemzeti Bank statisztikája is, e szerint ugyanis a háztartások külföldi részesedésekben (részvényekben, üzletrészekben) meglévő közvetlen befektetéseinek az értéke mindössze 89,5 milliárd forintot tett ki június végén.
Ugyanakkor számos hazai és itthon forgalmazott befektetési alap, unit-linked termék, illetve pénztár portfóliójában egyre nagyobb arányt képviselnek a külföldi értékpapírok, így ha közvetve is, de sokakat érinthet egy a külföldi tőzsdéken végigsöprő visszaesés vagy fellendülés. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tagjai június végén összesen 6 ezer milliárd forintnyi vagyont kezeltek, s ennek mintegy 11 százalékát tették ki a külföldi részvények, míg hazai részvényekben csak mintegy 5 százaléknyi tőke parkolt. (A külföldi befektetéseken belül egyébként toronymagasan a részvények vezetnek, míg a hazai eszközökön belül jellemzően az állampapíroké, diszkontkincstárjegyeké és hazai bankbetéteké a túlsúly, ezek összesen a befektetett vagyon közel 70 százalékát teszik ki.)
A kezelt portfólión belül a unit-linked termékekben a legnagyobb a külföldi részvények aránya - közel 40 százalék -, akinek ilyen megtakarítása van jól teszi, ha fokozottan nyomon követi a külföldi tőzsdék teljesítményét, tágabban a külpiacok alakulását. Abszolút értékben viszont a pénztárak és a befektetési alapok birtokolják a legtöbb külföldi részvényt: a Bamosz-tagok 677 milliárd forintot érő állományából több mint 500 milliárd forintnyi van náluk.
