Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha a főváros által eladásra szánt 10,54 százaléknyi Elmű-részvénycsomag valamelyik fő tulajdonosnál kötne ki, az egyértelműen ajánlattételi kötelezettséget vonna maga után - vélik a Napi által megkérdezett szakértők. A Fővárosi Közgyűlés nemrég döntött úgy, hogy dacára a 30 ezer forint felett tartózkodó tőzsdei árfolyamnak, 25 ezer forintos értékesítési minimumot határoz meg a Budapesti Elektromos Művekben lévő pakettjára. (Az értékesítés árfolyama természetesen ennél nagyobb is lehet.) A fő tulajdonos RWE-Enbw konzorcium ajánlattételi kötelezettsége akkor állna be, ha bármelyikük vásárolna további Elmű-részvényeket, hiszen 33 százalék feletti részesedésüket még a szigorúbb tőkepiaci törvény 2000-es életbe lépése előtt szerezték, méghozzá nyilvános vételi ajánlat megtétele nélkül. Ebben az esetben további vásárlás után a vételt követő 14 napon belül nyilvános ajánlatot kellene tenni a kisebbségi részvényeseknek. Ennek árfolyama a 180 vagy a 360 napos tőzsdei átlagár (előbbi 33, utóbbi 32 ezer forinthoz van közelebb), illetve a fő tulajdonos vásárlási árfolyama közül a magasabb kellene, hogy legyen. A szintén alsó küszöböt jelentő konszolidált saját tőke nagyságrendekkel marad el a jelenlegi tőzsdei árfolyamtól. Az értékesítésre egyelőre nem tudni, milyen formában kerül sor. Kézenfekvő volna a tőzsdei aukciós forma, hiszen ez meglehetősen átlátható eladási procedúrát biztosíthatna. Az aukción kialakuló árfolyam ugyanakkor a következő fél-egy évre jelentősen befolyásolná egy esetleges ajánlattétel minimális árfolyamát, ugyanis - méreténél fogva elég nagy súllyal - beleszámítana a tőzsdei forgalommal súlyozott átlagárfolyamba. Kérdés, hogy felfelé vagy lefelé tenné azt.
