Öt éve nem volt példa akkora kibocsátásra az Egyesült Államokban, mint amekkorára a Blackstone Private Equity Fundé sikerült. A világ legnagyobb magán-tőkebefektető társaságának papírjait a 29 és 31 dollár közé meghatározott ársáv felső szélén árazta a piac, a felkínált 12 százalékos részvénycsomag az utolsó darabig elkelt, ezzel 4,13 milliárd dollár folyt be az akcióból. (Egy külön alku keretében a kínai állam is szerezhet majd egy közel 10 százalékos csomagot, ami újabb 3 milliárd dollárral gazdagítja a céget). A részvény a pénteki kereskedésben 17 százalékos emelkedéssel debütált, lapzártánkkor 36,5 dolláron állt jegyzése.
A kirobbanó siker annak fényében meglepő, hogy az IPO erős politikai ellenszélben folyt, a Kongresszusban ugyanis egyre erősebbé váltak azok a hangok, melyek azt követelték, a nyilvánossá váló magán-tőkebefektetési társaságok esetében a nyereségadó mértékét 35 százalékra emeljék a jelenlegi 15 százalékról.
A Blackstone hihetetlen növekedést produkált eddigi története során. A működését a 80-as években 400 ezer dollárral megkezdő csoport – melynek alapítója két, a Lehman Brotherstől kiugrott befektetési bankár volt – az elmúlt több mint húsz évben összesen 33 milliárd dollárt fektetett be 321 kockázatitőke- és ingatlanügyletbe, ezek értéke a tőkeáttételekkel együtt elérte a 293 milliárd dollárt. A társaságok, melyekben a Blackstone-nak tulajdonrésze van, tavaly 375 ezer alkalmazottat foglalkoztattak, s 83 milliárd dollárnyi bevételt termeltek.
A cég a kockázatitőke-befektetések mellé később az ingatlanbefektetéseket, hedge fundok és befektetési alapok kezelését is felvette tevékenységei közé. A diverzifikáció révén működése hasonlóvá vált a Wall Street nagy házaiéhoz, így egyes vélemények szerint az árazásának is valahol ezt kell majd tükröznie. A piac a kibocsátással egyébként 33 milliárd dollárra értékeli a céget, ami háromnegyede a Lehman Brothers és harmada a Goldman Sachs kapitalizációjának.
