Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újra módosította az országgyűlés a tőkepiaci törvényt. Az ingatlanalapokra, a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletére vonatkozó módosítások után a törvényhozók ismét belenyúltak a take-over szabályozásba és a nyilvános kibocsátók tájékoztatási kötelezettségein is módosítottak. A take-over szabályozás legfontosabb újítása a nyilvános vételi ajánlatok minimális árfolyamára vonatozik, az eddigi korlátok mellé bejött egy újabb elem, a saját tőke. A törvény hatálybalépése után így a nyilvános vételi ajánlatok árfolyama nem lehet majd alacsonyabb, mint az adott cég egy részvényre jutó sajáttőke-értéke (BVPS), amelyet az utolsó, könyvvizsgáló által hitelesített és ha van ilyen, konszolidált beszámoló alapján kell meghatározni.
Az új szabály valószínűleg nem rengeti majd meg a tőzsdei részvények kereskedését, jelenleg ugyanis nem nagyon van olyan cég a BÉT-en, amelyre eddig még ne tettek volna ajánlatot, s árfolyama mélyen a BVPS szintje alatt tanyázna. (A Globus-részvényesek persze tavaly örültek volna, mivel papírjaikat a BVPS felén vezette ki a főtulajdonos, de a konzervgyár története már a kiszorítási szakaszban jár.) Hosszas nyűglődés után – legalább három pontatlan szövegváltozatot követően – végre sikerült a törvény szövegében is érvényesíteni azt az európai irányelvet, amely szerint a főtulajdonos kiszoríthat, ha az ajánlatot követő három hónapban a befolyása meghaladja a 90 százalékot. Függetlenül attól, hogy az ajánlat előtt került-e 90 százalék fölé. (Az eddigi szövegváltozatok szerint csak akkor volt lehetséges a kiszorítás, ha az ajánlattevő az ajánlat előtt 90 százalék alatt volt.) Szigorítás került be az áttörési szabályokba is.
Az áttörési szabályok továbbra is opcionálisak maradtak, s változatlanul nem kell azokat alkalmazni, ha az áttörést végrehajtó felvásárló saját alapszabályában nem alkalmazza azokat. Akkor sem kell figyelembe venni az áttörési szabályokat, ha a felvásárló a felvásárlást megelőző 180 napban rakta be a szabályokat saját alapszabályába. (Az áttörés jelentése: ha egy felvásárló a 75 százalékot átlépi a nyilvános ajánlattal, akkor a céltársaság szavazati jogokat korlátozó rendelkezéseit az első közgyűlésen nem kell alkalmazni, és így kiveheti azokat a céltársaság alapszabályából.)
További módosítás a tpt.-ben, hogy a kibocsátók féléves gyorsjelentéseiket a félévzárást követően nem 45, hanem 60 napon belül lesznek kötelesek megjelentetni és a felügyeletnek megküldeni. A törvényjavaslat szövege ezt a hazai tőkepiac versenyképességének biztosításával indokolta, ezek szerint a versenyképességet a befektetők gyors tájékoztatásánál jobban segíti a lusta kibocsátók igényeinek való jobb megfelelés. A BÉT szabályzata egyébként hasonló szellemben már korábban módosult, így a következő gyorsjelentési szezon zárószakaszára várhatóan nem augusztus közepén, hanem csak a hónap utolsó napjaiban kerül sor. A BÉT-nél érdeklődésünkre elmondták, hogy a lazításra a Budapesti Értéktőzsde versenyképességének megőrzése miatt került sor. Más kérdés, hogy eközben a befektetők gyors tájékoztatásának elve sérült, és a gyorsjelentéseket ezután már csak annyira lehet gyorsnak nevezni, mint az úttesten átszaladó éti csigát.
