Pénteken 2500 forint felett is járt a Forrás-törzsrészvények árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén, s 1700 forinton is gazdát cseréltek csomagok az elsőbbségi sorozatból. Az év eleje óta tartó drágulásban a pénteki megugrást egyértelműen a Heti Világgazdaság cikke okozta, ebben ugyanis meg nem erősített, a fő tulajdonos ügyeit jól ismerő forrásokra hivatkozva a lap azt állította, hogy egy éven belül megpróbálnak túladni a cégen. Ha erre valóban sor kerülne, akkor az Aragónak kötelező nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie, tekintve hogy befolyása – a törzsrészvényeken keresztül – 87,49 százalékra rúg. (Intő jel, hogy az Arago által megszerzett cégekből a kisebbségi részvényesek nem a legnagyobb megelégedéssel szoktak távozni).
Egy ilyen ajánlattal viszont könnyen elérhető lenne a 90 százalékos küszöb, ami után az új tulajdonos akár ki is szoríthatna a részvényenkénti saját tőke árfolyamán, illetve a részvényesek kérhetnék az ilyen áron történő kiszorításukat.
Az osztalékelsőbbségi részvények mintegy 30 százalékkal alacsonyabban forognak a törzsrészvényeknél. A részvénysorozatok közötti diszkontot vélhetően az a jogi vélekedés okozhatja, hogy a tőkepiaci törvény egyes értelmezései szerint kötelező nyilvános vételi ajánlatot csak a szavazati joggal bíró részvényekre lehet tenni, s kiszorítani is csak azok tulajdonosait lehet. Más vélekedések szerint a szavazati jog nélküli részvények tulajdonosai is élhetnek eladási jogukkal a kiszorítás árfolyamán. Egy biztos, egy esetleges tőzsdei kivezetéskor mindkét sorozat részvényeseinek legalább az egy részvényre jutó konszolidált saját tőkét kell ajánlani, ami a hamarosan erről döntő rendes éves közgyűlés után a tavalyi eredményeknek köszönhetően 2770 forintra emelkedik részvényenként.
A jelentős árelmozdulást okozó HVG-cikk fő állítása – az egyben való eladás közeli szándéka – eléggé kétséges, hiszen egy vagyonkezelőt általában inkább cégenként, semmint egyben értékesítenek. Leisztinger Tamás, a Forrás-tulajdonos Arago elnöke a NAPI Gazdaság kérdésére határozottan cáfolta az eladási szándékot, és arra emlékeztetett, hogy a Forrás a tőzsdei bevezetése óta folyamatosan adja el az öröklött vagyonelemeket és újakat vásárol. Ezt nem is eredménytelenül teszi, hiszen a részvényenkénti nyereség 2005-ben 263, tavaly pedig – elsősorban ingatlanértékesítés révén – 650 forint volt. Leisztinger azt is kijelentette, hogy nem tervezi a Forrás-papírok tőzsdei kivezetését.
