Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint 60 százalékkal emelkedett a Forrás Vagyonkezelő törzs- és osztalékelsőbbségi részvényeinek árfolyama az év eleje óta, előbbi 1250 forintról startolva emelkedett 1950 forint közelébe, utóbbi 950 forint alól menetelt tegnapra 1570 forintig. A lanyha emelkedés a tavalyi éves gyorsjelentés közzététele óta csapott át száguldásba. A jelentés adatai szerint a vagyonkezelő cég tavaly – IAS szerint – összesen 5,67 milliárd forintnyi mérleg szerinti eredményt produkált, ami a 9 millió részvényre vetítve 630 forintos részvényenkénti eredményt jelent. Ezzel az IAS-kimutatások szerinti saját tőkéje 26,17 milliárd forintra duzzadt, ami papíronként valamivel több mint 2900 forintnak felel meg. A magyar számviteli elvek szerinti beszámolót és az abban szereplő nyereségadatot vélhetően csak a rendes éves közgyűlést megelőző hetekben teszi közzé a társaság. A nyereség jelentős része a cég szerint úgynevezett – bővebben nem részletezett – „IAS-átírásokból” adódik.
A tavalyi nyereség- és mérlegadatok alapján tehát elvileg nem volt drága egyik Forrás-részvény sem, hiszen az egyik 2 alatti, a másik 2 körüli P/E hányadosról rajtolt, a közzétett adatból származó részvényenkénti saját tőkének pedig harmadán, illetve kevesebb mint felén állt év elején az árfolyam. Igaz, vagyonkezelő cégeket meglehetősen nehéz eredmény alapján beárazni, hiszen az egyik jó év nyeresége nem biztos, hogy megismétlődik a következőben is. A Forrás esetében – tekintettel a szűkösre szabott befektetői kommunikációra – év közben nehéz becsülni, mit is mutatnak majd az év végi számok.
A jó eredmények mellett a koncentrált tulajdonosi körből adódó kivezetési spekulációk is szerepet játszhatnak a papírok emelkedésében. Az 5 millió törzsrészvény 87,49 százaléka van az Arago Rt. kezében a gyorsjelentés szerint, befolyása ezzel megegyező. A 4 millió osztalékelsőbbségi részvénynek szavazati joga nincs, így azok nagytulajdonosait elvileg be sem kell jelenteni, hiszen a papírok birtoklása nem jelent befolyást a társaságban. Ez utóbbiak sorsáról mindenesetre annyit tudni, hogy tavaly tavasszal az ÁPV eladta 3 millió 440 ezer darabos csomagját, a vevő akkor a Buda C Befektetési Holding volt. Bejelentési kötelezettség nem lévén a pakett további sorsáról nem tudni, de vélhetően nem a közkézhányadot szaporította, ami becslésünk alapján így kevesebb lehet, mint 10 százalék. Ha a tőzsdei kivezetés mellett döntene a nagytulajdonos, azt az új szabályok szerint a részvényenkénti saját tőke értéke alatt nem tehetné meg, mint ahogy kiszorítani sem lehet ennél olcsóbban. Ezt a könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóból kell kiszámítani, amiből egyelőre csak a 2005-ös áll rendelkezésre, ott 2324 forint adódott (a gyorsjelentés alapján ez az összeg a tavalyi, 2006-os mérleg elfogadása után jelentősen emelkedhetne). Ráadásul egy önkéntes vételi ajánlattal az Arago könnyen átléphetné a 90 százalékos küszöböt, s utána könnyedén kiszoríthatná mind a törzs- s esetleg az osztalékelsőbbségi tulajdonosokat is (ez utóbbival kapcsolatban a megkérdezett jogászok nem értenek egyet, van, aki szerint bezavar a szavazati jog hiánya).
Persze ebből nem következik, hogy a fő tulajdonosnak egyáltalán szándékában állna a tőzsdei kivezetés (bár az évekkel ezelőtt a törzsrészvényekre tett ajánlat szövegében erre utalt). Ezt mindaddig, amíg a nyereséges gazdálkodás mellett évente 15–25 százalékkal nő a csoport vagyona, vélhetően a részvényesek sem bánják...
(A cikk szerzője rendelkezik Forrás-részvényekkel.)
