Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha egyetlen mondattal kellene megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a stratégia nélküli kereskedés, a koncepció hiánya a kezdő befektetők legnagyobb hibája – mondta Balázs Bertold, a Buda-Cash üzletkötője. A szakember szerint egy átlagos kezdő ügyfél számára, aki soha életében nem kereskedett részvényekkel – persze az elméleti ismeretekben itt jókora különbségek lehetnek –, az első két év az igazán kritikus. A legfontosabb, hogy az ügyfél már kezdetben meghatározzon egy stratégiát, amelyhez szigorúan tartsa magát. Ennek elemei a tervezett időtáv, az adott időtávra vonatkozó nyereségelvárás és a megfelelő kockázatkezelés, valamint a stop-loss megbízások meghatározása (a nyereségelvárás és a stop-loss alapesetben, mondjuk, 10 százalék körüli lehet).
A szakember hangsúlyozza, hogy aki nem tudja röviden – mondjuk három percben – összefoglalni a stratégiáját, annak nem érdemes belefogni a tőzsdézésbe, a pletykák alapján történő kereskedést pedig el kell felejtenie. A kezdő ügyfeleket ugyancsak lebeszéli a tőkeáttételről, megfigyelései szerint ugyanis az ebből adódó jelentős kockázat miatt a tapasztalatlan tőzsdések nem tudják betartani stratégiájuk elemeit.
Elég évente három-öt üzletet kötni
Balázs Bertold szerint az első években elegendő három-öt üzletet kötni a BÉT-en, és csak akkor továbblépni a magasabb kockázattal járó piacok felé – mint a deviza vagy az opció –, amikor ezek nyereséget mutatnak. A kezdő ügyfelek zöme az állampapírhozamot öt-hat százalékkal szeretné „megverni”, ami kifejezetten jó eredménynek számít. Aki tapasztalat nélkül 50–100 százalékot szeretne keresni az első évben, annak rendkívül kellemetlen élményei lesznek – hangsúlyozta Balázs. Az időtávokat illetően megjegyzi, hogy néhány hetes, pár hónapos távlatban is lehet nyereségesen kereskedni, ez személyiség- és stratégiafüggő. Egyetlen dologtól viszont óva int: ez a day-trade-elés (napi kereskedés). Megjegyzi, hogy mindössze két olyan aktív day-tradert ismer, aki hosszabb ideje nyereségesen üzletel az időtávon.
Az ügyfelek döntő többségére egyébként a másik véglet sem jellemző, azaz nem tartanak évekig egy részvényt. A Mol drágulását hozta föl példának, amely 2004 eleje és 2005 ősze között 6000 forintról 25 000-re drágult, most pedig 20 000 körül forog.
E mozgás elején a magánbefektetők zöme már tízszázalékos nyereséggel kiszállt, 10 000-ig csupán néhányan tartották a részvényt, és szinte csak nagyítóval lehet olyan ügyfelet találni, aki a 6000 forint környékén vásárolt papírokat a mai napig őrzi.
Óvatosan a napi 20 százalékos emelkedésekkel
Tikász Zoltán, az Equitas üzletkötője leggyakoribb hibaként az alulinformáltságot emelte ki, továbbá azt, hogy a kezdő ügyfél nem tudja kezelni a kockázatokat. Rendkívül gyakori, hogy két-három napos limites – azaz a napi maximumot jelentő 20 százalékos – emelkedés után az ügyfelek még megpróbálnak „felugrani a spekulatív vonatra”, és vásárolnak az emelkedés után rendkívül kockázatossá vált részvényből. Ilyenkor az üzlet vége gyakran jókora veszteség, sőt az sem ritka, hogy a spekuláns „beleragad” az illikvid papírba. A megfelelő kockázatkezelést a kezdő tőzsdések a legritkább esetben használják, a stop-loss megbízásokat jellemzően egyáltalán nem vagy rosszul alkalmazzák. Ez is egy szakma – hangsúlyozza a szakember, ahol meg kell tanulni az alapokat és tapasztalatot kell gyűjteni.
Tikász Zoltán kiemeli a pletykák alapján történő üzletelés veszélyeit, ahol a spekulánsok nemritkán úgy vásárolnak részvényt, hogy még azt sem tudják, mivel foglalkozik az adott cég. A kezdő befektetők tipikus hibája továbbá, hogy a nyereséget azonnal leszüretelik, a veszteséges pozíciót azonban tartogatják, mondván, hátha fölmegy. Sok hazai magánbefektető ül például a jelenlegi árfolyamnál jóval magasabban vásárolt Magyar Telekomban. Tikász Zoltán hangsúlyozza, hogy a hosszú bikapiacok során a kezdő befektetők is jellemzően nyereségesek, hiszen ilyenkor a legtöbb részvény emelkedik, az igazán kellemetlen meglepetések az emelkedő trendek utáni tartósabb esés után szoktak jönni.
Ha a tőzsdét szájára veszi a város...
További tipikus hiba, hogy a kezdő befektetők gyakran a mozgás végén szállnak be, amikor már szinte mindenki tudja, hogy az adott részvényt venni kell. Ha már az egyébként nem gazdasági újságokban, illetve az esti híradókban is a tőzsdéről és az emelkedésről szólnak a hírek, akkor már jellemzően nincs messze a mozgás teteje. Aki ilyenkor vesz, az esetek zömében heteken vagy esetleg már napokon belül alacsonyabb árfolyamokkal lesz kénytelen szembesülni.
