Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szilveszter előtti napon, szombat délelőtt az amúgy üres mátyásföldi buszgyárban találkoztak az Exbus részvényesei, hogy a december elsejére összehívott, ám 30-ára halasztott rendkívüli közgyűlést folytassák. Két kérdés maradt a napirenden: az alaptőke leszállítása, illetve az igazgatóság felhatalmazása zártkörű tőkeemelésre.
A közgyűlést is vezető it-elnök, Korányi G. Tamás (a NAPI Gazdaság főszerkesztője, 760 ezer Exbus-részvény tulajdonosa) azzal érvelt, hogy a társaság saját tőkéje elmarad az 517 milliós jegyzett tőkétől, ezért célszerű lenne a 112 forintos névértéket 66 forintra leszállítani. Az új névértékről élénk vita alakult ki a részvényesek között. Az egyik legnagyobb hazai biztosító belföldi részvényalapjainak vezetője a 69 mellett kardoskodott, meg is győzte a nagyrészvényeseket, ám javaslata – csakúgy, mint az eredeti 66 forintos – egy a Kajmán-szigetekről érkezett alapkezelő ellenállásán elbukott. A messziről jött részvényes az igazgatóságnak adandó tőkeemelési felhatalmazást sem támogatta, ám e kérdésben elegendő volt az egyszerű többség, így az Exbus igazgatósága három évre megkapta azt a jogot, hogy évente az aktuális részvényszámot 50 százalékkal felemelhesse. (Az emelés maximuma összesen 10 millió 983 ezer részvény, szemben a mostani 4 millió 624 ezres aktuális részvényszámmal.) A tőkeemelés minimuma a névérték – most 112 forint –, maximuma az emelést megelőző egy hónap súlyozott tőzsdei átlagárfolyamának duplája. Az új részvényekre az Exbus alapszabálya szerint a részvényeseknek elővételi joguk van, ám az elővételben le nem jegyzett részvények vevőjét az igazgatóság jelölheti ki.
