A jelek szerint a varsói tőzsde válik a régió vezető részvénypiacává, ahogy a környező országok cégei is egyre inkább az ottani bevezetést választják, hogy részesedjenek a nyugdíjalapok támasztotta keresletből – írja elemzésében a Bloomberg. A prágai és a budapesti értéktőzsdével való összehasonlításban minden szempontból a varsói kerül ki nyertesen, akár a piac kapitalizációját (150 milliárd dollár, szemben az előbbi kettő 50 és 40 milliárdjával), akár az új bevezetések számát tekintve.
A varsói tőzsdén idén 28 IPO-t (első nyilvános kibocsátás) követő új részvénybevezetés volt, Budapesten három, Prágában pedig mindössze kettő. Az Orco, luxemburgi székhelyű ingatlancsoport is Varsót választotta részvényei bevezetésére, de a cseh CEZ is felvétette októberben papírjait a jegyzettek közé a lengyel fővárosban.
A lengyel piac vonzerejét a kormány 1999-es lépése alapozta meg, amelyben a nyugdíjpénztárakat arra kötelezte, hogy eszközeik 95 százalékát lengyel kötvényekbe és részvényekbe fektessék. A nyári adatok szerint az 50 magánnyugdíjpénztár által kezelt vagyon 33,4 milliárd dollárra rúgott, és ennek összesen harmada állt lengyel részvényekben (azaz a pesti kapitalizáció negyede). A cikk szerint ugyanakkor a többi piachoz mért likviditásbőség azt is eredményezi, hogy a lengyel részvények sokszor túlárazottak magyar és cseh társaikhoz képest. Ez pedig már visszatartó erőt jelent egyes befektetők számára a lengyelországi részvényvásárlásoktól, igaz, ez Prágának és Budapestnek sovány vigasz.
