Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mintegy 61 milliárd forintra volt tehető április végén a külföldi kibocsátású, hazánkban forgalomba hozott befektetési jegyek állománya a PSZÁF novemberi hírlevele szerint, ez akkor 2,8 százaléka volt a hazai alapok állományának. Eme nem éppen friss, de mindenképp hiánypótló statisztika alapján 123 külföldi és 184 hazai alapot tartottak nyilván az országban, azóta már becslésünk szerint mindkét szám meghaladhatja a 200-at. A külföldi papírokat 11 forgalmazón keresztül lehetett elérni, 72,9 százalékuk euróban, 10,4 dollárban, 2,4 pedig jenben volt. A statisztikát kissé torzítja a 14,4 százaléknyi, forintban denominált befektetési jegy, ami abból adódik, hogy a K&H-csoport egy időben – költséghatékonysági okokból – tulajdonosa külföldi alapkezelőjének neve alatt hozott forgalomba itthon értékesített garantált alapokat.
A PSZÁF szerint a jutalékstruktúra a nemzetközi piacon megszokott mértékeknek felel meg, a forgalmazók nagyobb összegeknél többnyire árengedményeket adnak. A magasabb jutalékok viszont nagyobb ösztönzést adnak a forgalmazónak az értékesítésre, és ez már meglátszik a piaci részesedésen is – utal rá az elemzés. A belépési díj (vételi jutalék) egyébként „listaáron” 0,5 és 5 százalék között mozog, de néhány esetben nulla, a visszaváltási jutalék viszont teljesen ismeretlen fogalom, azaz mindig nulla a felügyelet által összeállított táblázatban.
