Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A PSZÁF engedélyezte az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap létrehozását és jegyeinek tőzsdei bevezetését. Kezelője az OTP Alapkezelő, amely megnyerte a BÉT által februárban kiírt pályázatot az alap kizárólagos létrehozására és működtetésére, a forgalmazó és a letétkezelő pedig az OTP Bank lesz. A BUX-ETF (Exchange Traded Fund, Tőzsdén Kereskedett Alap) segítségével a befektetők a BUX-kosárban szereplő papírokba fektethetnek be olcsón és egyszerűen, hasonlóan a világ fejlett tőkepiacain nagy népszerűségnek örvendő, esetenként több milliárd dolláros nagyságú ETF-ekhez, amelyek általában valamely fontos index, esetleg nyersanyag ármozgásának pontos követésére hivatottak.
Kérdés, hogy a BUX-ETF mennyire lesz képes komoly piacbefolyásoló tényezővé válni. Ez egyrészt nyilván a méretétől, illetve a növekedésének sebességétől függ majd. A magyar befektetési alapok a Bamosz statisztikája szerint szeptember végén összesen 119 milliárd forintnyi hazai részvényt tartottak (mellesleg csak feleannyit, mint amennyi külföldit). A nyugdíjpénztáraknál is majdnem annyi, 117 milliárdnyi volt.
A BUX-ETF iránt, lévén „tiszta BUX”, hosszabb távon esetleg jelentkezhet az egész alappiacéhoz fogható kereslet, ha felkelti nyugdíjpénztárak, biztosítók figyelmét, főleg ha a külföldiek is ráharapnak. Leginkább a bevezetés utáni napokban lehet majd hatással az árfolyamokra az ETF, a BÉT-en ugyanis már pár milliárd forintos pótlólagos részvénykereslet is érezhetően képes az árak befolyásolására, hiába rúg közel 8 ezer milliárd forintra a tőzsde összkapitalizációja. A másik kérdés, hogy az indexkosár módosításakor, főleg egyes részvények ki- és bekerülésekor, mekkora kereslet vagy kínálat jelentkezik majd az ETF-nek köszönhetően, és mennyi idő alatt. (Az utóbbihoz az alap kezelési szabályzata adhat támpontot, amely vélhetően meghatározza majd, hogyan kell reagálnia, mennyi idő alatt kell alkalmazkodnia az alapnak.)
