Tizenkét éves tőzsdei pályafutásának egyik legjobb éveként értékelte az Egis a 2005/2006-os, szeptember végéig tartó üzleti évét Marosffy László gazdasági vezérigazgató-helyettes. Az anyavállalat árbevétele 20 százalékkal, 87 milliárd forintra emelkedett, ennek 62 százaléka származott exportból. A bruttó fedezet 3 százalékponttal, 63,9 százalékra javult, az üzemi fedezet pedig 3,5 százalékponttal, 17,7 százalékra emelkedett. A nyereség 51 százalékkal, 15,5 milliárd forintra nőtt, a konszolidált részvényenkénti eredmény 2169 forintot tett ki. Bár az éves növekedés impozáns, a társaság negyedéves nyeresége csak 8 százalékos növekedést mutatott, s a konszolidáltan 2,2 milliárdos adózott profit csaknem 20 százalékkal maradt el a várttól.
Ennek okai a továbbra is stagnáló lengyel export, az év végi készletleírások, átértékelések miatt megnőtt termelési költség, illetve az, hogy az IFRS szerinti halasztott adóelszámolás – a következő évek adókedvezményeire tekintettel – most jelentősen növelte a fizetendő adót. Mindent egybevetve az Egis egészségesen fejlődik. Az orosz export az elmúlt évben 32 százalékkal nőtt, itt a társaság középtávon 25 százalékos éves növekedésre számít, annak ellenére, hogy a DLO-lista módosítása jövőre 4 millió dolláros kiesést okozhat. Dinamikus, 50 százalék körüli bővülés várható a többi FÁK-köztársaságtól. A kelet-európai piacok az elmúlt évi 11 százalék után 15 százalékos forgalombővülést hozhatnak, míg a nyugati késztermékexport évi 10-15 százalékkal emelkedhet a tervek szerint. A Servier megrendelései hatására jelentősen, 27-ről 40 millió dollár fölé nő jövőre a hatóanyagok eladása.
Az elmúlt negyedévben 12 százalékos növekedést mutató hazai árbevétellel kapcsolatban az Egis úgy véli, a jelenlegi termékpaletta 10 százalékos bővülést tesz lehetővé, a forgalom viszont nagyban függ attól, hogy milyen hatásuk lesz a kormányzati intézkedéseknek. Amennyiben a kormány fogyasztáscsökkentési elképzelései megvalósulnak, akkor a növekedés alacsonyabb lehet, ha viszont nem teljesülnek, akkor a növekményt vonják el utólagos befizetés formájában. A hazai szabályozásban azonban még teljes a bizonytalanság. Az Egis azzal számol, hogy a támogatott készítmények utáni 14 és 16 százalékos befizetés 2,8, az orvoslátogatók licencdíja pedig 0,8 milliárd forint kiadással jár. Az viszont, hogy a tb-kassza éves hiányának finanszírozása mekkora terhet ró a társaságra, csak 2008 márciusában derülhet ki. A társaság jelen lévő vezetői nagyon erős, nem piacszerű beavatkozásnak nevezték a tervezett intézkedéseket, és cáfolták, hogy érdemi párbeszéd folyna a kormányzat és a gyógyszergyárak között.
A hazai piaccal kapcsolatos bizonytalanság és a várttól elmaradó nyereség hatására a részvény csaknem négy százalékkal, 25 605 forintra esett tegnap, amiben szerepe lehetett még a Citigroup leminősítésének is. Az „eladás” minősítésnél és 27 700-as célárnál a többi elemző pozitívabb véleményt fogalmaz meg az Egisről, igaz, az eddig jellemző vételi ajánlások helyett már ők is csak tartásra ajánlják a papírt.
