Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi ingatlanbefektetési alapok sem mentesek azoktól a kockázatoktól, amelyek a szektort világszerte jellemzik, s a hazai termékek további szabályozásra szorulnak – állapítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összefoglaló jelentése. A magyarországi ingatlanbefektetési alapok számára kockázatot jelenthet az általában megszokott mellett az is, hogy a befektetők érdeklődése lanyhulhat az ilyen típusú befektetési formák iránt. Az ingatlanalapok az elmúlt években robbanásszerű fejlődést mutattak a tőkebeáramlás tekintetében Magyarországon. Ennek speciális okai közül a jelentés kettőt emel ki: az alternatív befektetések csökkenő hozamát, valamint az ingatlanbefektetés stabilitásával kapcsolatos hagyományos képzetet a befektető háztartásokban.
A hirtelen tőkekivonás kockázata ugyanakkor alacsony a hazai alapoknál. Ennek fő oka, hogy a hirtelen beáramlott sok pénzt az alapkezelők csak lassan, és késleltetve tudják az ingatlanportfólió feltöltésére használni, ezért az alapok ingatlankitettsége még nemzetközi viszonylatban is alacsony (jelenleg átlagosan 44 százalékos). Az alapkezelők a hazai ingatlanbefektetési lehetőségek szűkössége miatt várhatóan nem is tudják majd jelentősen növelni ezt a kitettséget. A szektor képviselői egyébként nehezményezik, hogy az ingatlanalapok adóhátrányban vannak jelenleg a projektcégekkel szemben. Problémát jelent az ingatlanalapoknál, hogy a hazai ingatlanpiac transzparenciája mellett az ingatlanok értékelését sem jogszabályok, sem szabványok nem támogatják.
Összességében az anyag megállapítja, hogy az ingatlanalapok működésében rejlő kockázatok azonnali, valós veszélyt nem jelentenek a befektetők számára. Ugyanakkor a Németországban nemrég kialakult helyzet – amikor is két ingatlanalapnál pánikszerű tőkekivonás indult el – fényében a fenyegetettség nem zárható ki teljes egészében, bár esélye alacsony. A legpesszimistább forgatókönyv az lenne, ha a kockázatokat nem ismerő befektetők a piaci környezet kedvezőtlen változása, egy esetlegesen bekövetkező veszteségrealizálás után a szektor egészét illetően elveszítenék bizalmukat. A PSZÁF szerint ugyanakkor a hatályos szabályozás felülvizsgálata, a működés és a teljesítmény még átláthatóbbá tételével a befektetői bizalom fenntartható, sőt növelhető.
