Újra javult egy keveset a Rába működése, a második negyedévben a győri társaság hosszú évek óta először már érezhető nagyságú üzemi eredményt tudott felmutatni. Az április–júniusi időszakban a futóműüzletág 85 millió forintos mínuszával is 283 millió forintos operatív profitra tellett a csoporttól, így féléves üzemi eredménye már 305 millió forintra nőtt. A bemozduló forintárfolyam a félév végi átértékelések (vevők, szállítói hitelállomány és nyitott fedezeti ügyletek) és a tavalyi veszteség visszaírása, valamint a realizált hedge-nyereségek eredőjeként 1,18 milliárddal rontotta ezt a teljesítményt, így IFRS-profitként 826 milliós veszteséget mutatott ki a csoport.
A negyedévről negyedévre javuló készpénztermelő képességnek köszönhetően a második negyedévben már egymilliárd közeli cash flow-t termelt a csoport, az első félévben összesen 1,6 milliárd forintnyit.
Ennek fényében teljesíthetőnek tűnik – ha maradnak a kedvező folyamatok – a menedzsment terve, amely éves szinten 3 milliárd forintos EBIDTA-ról és néhány százmilliós üzemi profitról szólt. A növekvő árbevételen belül érvényesült az évek óta épített változás, a dollár alapú bevételek csökkenése mellett az euró alapú értékesítés növekedést mutat. A bővülés egy jelentős része a FÁK- és közép-kelet-európai piacokról származott.
A tulajdonosi struktúra átrendeződést mutat, a jelek szerint elsősorban a belföldi intézményi befektetők érdeklődését keltette fel a győri cég teljesítménye, részesedésük 25 százalék fölé nőtt 17,5 százalékról, az adatok szerint papírjaikat belföldi magánszemélyektől és kiszálló külföldi intézményektől vásárolták. A tavasszal elfogadott jelentős méretű menedzsmentopciós program első fázisának lehívásához egyébként arra van szükség, hogy a következő félév során a Rába-részvények tőzsdei árfolyama valamikor (a vezetés számára optimális esetben október tájékán) tartósan átlépje a névértéket. Kérdés, hogy a mostani jelentés számai meggyőzik-e a piacot arról, hogy érnek-e ennyit a győri cég papírjai.
