Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat szövegéből nagyjából összerakható, hogy a költségvetés egyensúlyának javításához mi módon szeretne a törvényalkotó pluszbevételhez jutni a tőzsdei részvényt vásárlóktól. Bár az elmúlt években elfogadott szabályozás az árfolyamnyereség-adót a tőzsdei ügyletekre csak 2007-től vezette volna be, először csak 10 százalékos mértékben, a mostani javaslat már szeptember elsejétől tervezi ezt, és egységesen 20 százalékos mértékben. Kikerült ebből az a korábbi kedvezmény is, hogy az árfolyamnyereség 50 ezer forintot meg nem haladó része nem adózik, ha az összes ilyen jövedelem nem haladja meg az évi 250 ezer forintot. Szeptembertől az első, árfolyamnyereségként (vagy kamatként) megszerzett forint is adózni fog. A javaslat alapján (értelmezésünk szerint) az árfolyamnyereség-adót az éves bevallásban kell a befektetési szolgáltatók által kiállított igazolások alapján a magánszemélyeknek bevallaniuk és befizetniük (ellentétben a kamatjövedelmekkel, amelyet a kifizetőhelynek kell majd levonnia). Az elért nyereséget természetesen csökkenteni lehet a brókerjutalék nagyságával és a felmerülő egyéb költségekkel. Kedvező momentum, hogy két évre elhatárolhatóvá válik a keletkezett árfolyamveszteség, először a 2006-os veszteségeket lehet ilyen célra felhasználni, vagy az adózó döntése alapján továbbvinni a következő évekre. A befektetési szolgáltatóknak január 31-éig kell az ügyfelek nyereségeiről-veszteségeiről adatot szolgáltatniuk az adóhatóság számára. A javaslat érdekessége, hogy a tőzsdei termékek esetében ha valakinek már augusztus 31-én van nyitott pozíciója, nemcsak a pozíció eredeti bekerülési értékét lehet majd figyelembe venni a költségeknél, hanem az augusztus 31-i tőzsdei záróárat is. Ez akár minihosszt is elindíthat augusztus végén egynéhány tőzsdei papírnál, persze az ilyen felfelé menetelek értelemszerűen kérészéletűek lehetnek.
