Mozgalmas hetet zártak a nyugat-európai tőzsdeüzemeltető társaságok, a párizsi székhelyű Euronext és a tengerentúli New York Stock Exchange (NYSE) június 2-án bejelentett összeolvadása mozgásba hozta a tőzsdeszektort. A két tőzsdeüzemeltető fúziója a világ első transzkontinentális börzéjét hozná létre, közel 20 milliárd dolláros kapitalizációval (Napi Gazdaság, 2006. június 6., 11. oldal). A tranzakció még nem tekinthető lezártnak, a Deutsche Börse (DB) ugyanis egyelőre nem tett le az Euronext megszerzéséről, a frankfurti tőzsdeüzemeltető vezérigazgatója, Reto Francioni a múlt héten az Euronext tulajdonosaival tárgyalt. Szakértők akár egy a New York-i vetélytársat kiütő kétségbeesett ellenséges felvásárlási ajánlatot is elképzelhetőnek tartanak.
Az Euronext és az NYSE összeolvadása nem tekinthető szokványos tranzakciónak, az ügylet kapcsán Európa vezető politikusai és gazdasági szakemberei is felszólaltak. A francia köztársasági elnök, Jacques Chirac, és az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet is az egységes európai börzét, vagyis az Euronext és a Deutsche Börse összeolvadását támogatja. Ezt a forgatókönyvet részesítené előnyben az olasz gazdasági miniszter is, Tommaso Padoa-Schioppa az olasz Borsa Italianát is szívesen látná egy európai szuperbörze tagjaként. Elemzők az események kapcsán hangsúlyozzák, hogy a DB-nek egy esetleges magasabb ajánlat helyett érdemes volna egyéb akvizíciós célpontokat keresnie, az Euronext megszerzésénél valószínűleg könnyebben lehetne tető alá hozni egy fúziót a spanyol vagy a svájci tőzsdeüzemeltetővel.
