Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megszűnhet számos tőzsdei cégnél a felügyelőbizottság, a gazdasági társaságokról szóló, július elsején életbe lépő új törvény ugyanis lehetővé teszi ezt nyilvános társaságok esetében. Az új gt. – amely élesen elkülöníti a zártkörűen működő (zrt.) cégeket a nyilvános részvénytársaságoktól (nyrt.) – lehetőséget ad ugyanis a nyilvános társaságoknak arra, hogy a cég működésének felügyeletét ellátó szerv feladatait is az igazgatóság lássa el, ebben esetben igazgatótanácsnak hívnák a testületet. Ugyanakkor az igazgatótanács tagjaival kapcsolatban szigorúbb elvárásokat fogalmaz meg a jogszabály: az 5–11 tag többségének függetlennek kell lennie a részvénytársaságtól, se jelenlegi vagy volt munkavállalói nem lehetnek a cégnek, se egyéb javadalmazásban nem részesülhetnek attól, s más jogviszonyban sem állhatnak a társasággal.
A második félévtől érvényben lévő szabályozás szerint a nyilvános részvénytársaságoknak háromtagú auditbizottságokat kell létrehozniuk, vagy az igazgatótanács, vagy a felügyelőbizottság független tagjaiból. Ennek a testületnek feladata lesz, hogy véleményezze a számviteli törvény szerinti beszámolókat, javaslatot tegyen a könyvvizsgáló személyére és díjazására, tartsa a könyvvizsgálóval a kapcsolatot, figyelemmel kísérje a pénzügyi beszámolási rendszert és javaslatot tegyen mindezekkel kapcsolatban.
A nyilvános és a zárt társaságok közötti különbségtétel más változásokat is maga után von. A konszernszabályoknál ugyanis módosulnak azok az előírások, amelyek alapján az 50 százalékos és a 75 százalékos küszöb átlépése után a befolyásszerzőnek meg kellett vásárolnia a neki felajánlott kisebbségi paketteket. Ezentúl ez a nyilvános cégekre nem vonatkozik, ott a tőkepiaci törvényben előírt 33 százalékos (vagy ha nincs más 10 százaléknál nagyobb tulajdonos, akkor 25 százalékos) határ átlépésekor kell ajánlatot tenni. Zárt társaságok esetében a 75 százalékos küszöb átlépése esetén kell megvenni a felajánlott részvényeket piaci értéken vagy legalább sajáttőke-értéken. A változás azt is eredményezheti, hogy akár a Mol a TVK-t, akár a CP Holdings a Danubiust közvetlen irányítása alá vonhatja, s nem kell a tulajdonosi láncon keresztül birtokolni az adott cég többségét.
A kisebbségi jogok is jelentősen megváltoznak, az új törvény kisebb tulajdonhányaddal is beleszólást enged a nyilvános társaságok életébe. A nyilvános cégeknél már egyszázalékos tulajdonnal is lehet kezdeményezni valamely kérdés felvételét a közgyűlés napirendi pontjai közé. Az egyéb kisebbségi jogokat ezenkívül már 5 százalékos tulajdonrésztől lehet alkalmazni az eddigi 10 helyett, a jövőben például már 5 százalékos befolyással kezdeményezhető rendkívüli közgyűlés összehívása. A részvényesnek ezenkívül a cég vezető testületeinek minden felvilágosítást meg kell adniuk, a részvényes betekinthet a társaság szerződéseibe, kivéve, ha a betekintés az igazgatóság szerint a cég üzleti titkát sértené. Még ebben az esetben is betekintési jogot kell adni azonban a részvényesnek, ha arról a közgyűlés dönt.
