A Globus tegnapi közgyűlése elsöprő többséggel – a fő tulajdonosoknak köszönhetően – megszavazta a cég részvényeinek tőzsdei kivezetését. Az igazgatóság a tőzsdei kivezetést olyan kérdésnek vélte, amely a részvényekhez fűződő jogokat hátrányosan változtatja meg, így előzetesen levélben kikérte a tulajdonosok véleményét ezzel kapcsolatban. A kisrészvényesek jellemzően nem reagáltak a kérdésre, aki mégis, az inkább helytelenítette azt (összesen valamivel több mint 70 ezer részvény tulajdonosa közölte előzetesen írásban, nem szeretné a kivezetést), a jelenlegi nagytulajdonosok, a 460 forintos ajánlattal 50 százalékot szerző francia CECAB-csoport, a DEG német fejlesztési bank és a menedzsment viszont az előzetes kérdésre is igenlő választ adtak. A CECAB-csoporthoz tartozó UFM a BÉT szabályzatában foglaltaknak megfelelően előzetesen kötelezettséget vállalt arra, hogy tőzsdei kivezetési ajánlatot tesz 460 forinton, így erre hamarosan sor kerülhet.
Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke kifogásolta a kivezetési ajánlathoz meghatározott 460 forintos árfolyamot. Mint mondta, szerinte az árfolyam kiszámításánál figyelembe kell venni a Templeton-alap által kapott vételárat és az alapnak fizetett opciós díjat is, s ez vélhetően magasabb összeget jelent a 460 forintos ajánlati árnál. A Templeton befektetési alapja a nyilvános vételi ajánlatban értékesítette részvényeit, s nem a részvényeire adott vételi opciót hívták le – válaszolta a Globus-menedzsment. A Templeton bejelentésében május 24-ét jelölte meg befolyása csökkenésének időpontjaként, ez pedig egy héttel az ajánlat lezárása után volt. Az alap valószínűleg tévedett bejelentésében – vélte a konzervcég vezetése. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Globus közkézhányada még mindig 13 százalék közelében van, azaz nagyjából 1,3 millió darab részvényt birtokolnak a kisebbségi részvényesek. A közgyűlésen a cégvezetés is átalakult, az igazgatóságba az új nagytulajdonos delegáltjai kerültek, míg a régi tulajdonosi kört képviselők nagy része a felügyelőbizottságba vonult vissza.
