Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben a BÉT indexe 24 434 ponton vadonatúj csúcsot ért el, a tőzsdén lévő cégek számával már kevesebb dicsekednivalója van a Vörösmarty téri intézménynek. A Budapesti Értéktőzsde ugyan hat-hét új tőzsdei bevezetéssel számol az idén (NAPI Gazdaság, 2006. április 3., 7. oldal), azonban legalább négy kivezetésre is számítani kell. A jelenleg jegyzett cégek közül várhatóan távozik a parkettről a Globus, a Domus, a Hungagent és a NABI is.
A Globus esetében a 460 forintos nyilvános vételi ajánlat szövege szerint a CECAB-csoport deklarált célja, hogy a társaság többségi tulajdonának megszerzése után a papírokat a tőzsdéről kivezesse. A Domusnál a Fotex-csoport ajánlata után már a tőzsdei terméklistáról való törlési kérelmet is benyújtották a tőzsdének. A Hungagent esetében a nagytulajdonos a most futó ajánlat és a kisrészvényesek kiszorítása után tünteti el a papírokat a BÉT-ről. A NABI esetében még nem biztos, hogy nem lesz 2006-os záróára a részvénynek, ám valószínűsíthető. A részvényesek a jövő héten döntenek a végelszámolás megindításáról. A cég eszközeit megvásárló csoporttal kötött megállapodás olyan, hogy a NABI-részvényesek akkor járnak jól, ha a végelszámolás december eleje és február vége között zárul le. (A közgyűlés után egyébként már nem NABI, hanem az igencsak kifejező Exbus lesz a cég neve.)
Ezeken kívül persze számos kisebb kapitalizációjú cég meglehetősen illikvid részvénye esetében is lehet számítani arra, hogy a nagytulajdonos(ok) előbb-utóbb a tőzsdei szereplést már nagy tehernek érzik. Ez volt várható az Agrimpex és a Fevita esetében is, furcsa módon azonban a nyilvános vételi ajánlatokat nem követte a tőzsdei kivezetés. Az előbbinél meglepetésre a kiszorítás lehetőségével sem élt a 90 százalék feletti tulajdonhányadot szerző ajánlattevő. Persze az illikvid papírok esetében a tőzsdei kivezetés elmaradása akár a BÉT-szabályzat előírásaiban is kereshető, hiszen ha nem születik a kivezetést megelőzően megfelelő számú üzlet egy cég részvényeire, akkor a saját tőkét kell irányadónak tekinteni a kivezetéskori tőzsdei ajánlat minimumának meghatározásakor. Ez pedig akár a vevő számára túl magasnak bizonyuló árat is eredményezhet.
Hosszabb távon 30-35 listán lévő és mindössze tucatnyi likvid részvény persze kevés egy tőzsde virágzásához, de a remény megvan: most is legalább tucatnyi cég gondolkodik a parketten való megjelenésen – igaz, ez már évek óta így van...
