Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közleményt adott ki a kárpótlásijegy-hasznosító társaságok részvényesei részére azok közelgő közgyűlésével kapcsolatban. A felügyelet a közleményben felhívja a figyelmet, hogy a jegyhasznosítók, nyilvános társaságok lévén, végrehajtották részvényeik dematerializációját. A dematerializáció után ezek a cégek is vagy eladták a be nem nyújtott részvények helyett kibocsátott új papírokat, vagy még megvannak azok. Így az érvénytelenné vált részvények tulajdonosai még kérhetik papírjaik ellenértékét, vagy a helyettük kibocsátott új részvényeket az adott társaságoknál. (Az új részvények értékesítésének elmaradása esetén be kell vonni azokat, s az alaptőkét a következő közgyűlésen le kell szállítani.)
A Citadella Kárpótlási Jegy Hasznosító és a City Kárpótlási Jegy Hasznosító egyaránt május 8-án tartja rendes éves közgyűlését – áll a felügyelet közleményben. A napirenden szerepel a cégek működési formájának megváltoztatása, s a részvényesek a közgyűlésen jelezhetik, részt kívánnak-e venni az átalakuló cégekben is részvényesként. A működési forma megváltoztatásának indoka a felügyelet szerint az, hogy a cégek jegyzett tőkéje a részvénytársaságokra vonatkozó minimális 20 millió forintos szint alá csökken. Ha valóban ez az indok, akkor meglehetősen nagy számú részvényes nem nyújtotta be papírjait a két cégnél a dematerializáció során, hiszen tavaly év végén a City jegyzett tőkéje még 683 millió forint volt (saját tőkéje mindössze 144 millió), a Citadelláé pedig 344 millió (saját tőke 188 millió).
folytatás a 13. oldalon ä
ä folytatás a 11. oldalról
Persze ez nem lenne meglepő még akkor sem, ha a két társaság a dematerializáció során nem folyamodott ördögi eszközökhöz, egyszerűen csak a szokásosakat kérte, a részvények Kelerhez történő benyújtását, s értékpapírszámla nyitását egy brókercégénél. A jegyhasznosítók kisrészvényesei viszont többnyire olyan kárpótoltak voltak, akik nem nagyon követték nyomon a jegyeik helyett kapott részvények sorsát, s jellemzően nem rendelkeznek tőkepiaci tapasztalatokkal. Így bőven elképzelhető, hogy a dematerializáció körükben a szokásosnál is nagyobb tizedelést végzett, s több tucat százalékkal maradtak kevesebben részvényesek az átalakítás után.
A kilencvenes évek elején, a kárpótlásijegy-boom idején mintegy 40 olyan nyilvános társaság alakult, amelynél az alapítók a szavazatok többségét – kis névértékű elsőbbségi részvénysorozat révén – maguknak tartották fenn, míg a részvények óriási többségét kárpótlási jegy ellenében kínálták fel a jegytulajdonosoknak, jellemzően 1:1-es cserearány mellett. A jegyhasznosítók összesen mintegy hétmilliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet szereztek meg így, ám többségük a jegyek azonnali eladásán túl érdemi befektetői tevékenységet nem végzett. (A nagy kivétel a tőzsdei parkettre is eljutó HB Westminster II. Rt., a későbbi Arago, amely azonban mára már nem tekinthető jegyhasznosítónak.)
A felügyeletnél a kisrészvényes-barát közleménnyel kapcsolatban elmondták, a PSZÁF célja, hogy biztosítsa a teljes piac prudens, átlátható és biztonságos működését. Ebbe beletartozik az is, hogy a befektetők a lehető legszélesebb körű tájékoztatásban részesüljenek.
