Négy párt gazdasági kulcsembereit – Kóka János gazdasági miniszter (SZDSZ), Katona Kálmán egykori miniszter és volt MVM-elnök (MDF), Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter (Fidesz) és Veres János pénzügyminiszter (MSZP) – hívta meg a Budapesti Értéktőzsde, hogy Baló György Kedd 21 című műsorában kifejtsék, mit gondol pártjuk a tőkepiacról, mit tudnak ígérni a befektetőknek. A példátlan kezdeményezés célja, hogy a tőzsde maga is segítsen eligazodni a befektetőknek az egyes pártok gazdasági programjai között, illetve a kampányban óhatatlanul elhangzó, nem igazán konzisztens populista kijelentések mögül ki lehessen hámozni, adott konstellációban mire számíthatunk a politikusoktól.
Bár az izgalmas kedd esti vita csak lapzártánk után ért véget (a részletekről holnapi számunkban számolunk be), az egyik résztvevő, Katona Kálmán már tegnap délelőtt „ellőtte” a meglepetést.
Az MDF gazdasági kulcsembere bejelentette, ha pártja kormányra kerülne, az állami vállalatok 10 százalékos tulajdonrészét tőzsdére vinnék. A javaslatot indokolva Katona kifejtette, a tőzsdére kerülő vállalatoknál megszűnne a korrupció lehetősége, csökkenne a közvetlen kormányzati befolyás és a veszteséges nagyvállalatok késztetést éreznének gazdálkodásuk rendbetételére. Az ármozgások révén a piac folyamatosan bizonyítványt állít ki a menedzsmentek teljesítményéről.
Katona a tőzsdére vihető vállalatok között említette a Szerencsejáték Zrt.-t, a Magyar Postát, a Concordia Közraktár Zrt.-t, de saját egykori cégét, az MVM-et sem hagyta ki. Külön kiemelte, hogy a nyilvános kibocsátások révén a magyar kisbefektetők is részesülhetnek a vállalati működés hasznából, az új cégek megjelenése pedig új lendületet adhatna a BÉT-nek.
A javaslat ugyan ellentmond a hatályos törvényi szabályozásnak (az MVM-ben például jelenleg 99 százalék a kötelező állami tulajdon aránya), ám ettől még racionális. A potenciálisan piacra kerülő részvények értéke nem lebecsülendő, hiszen a négy vállalat (a piaci értéknél minden bizonnyal kisebb) saját tőkéje megközelíti az ezermilliárd forintot. Kérdés, hogy a menedzsmentek mennyire lennének ellenérdekeltek, ám elképzelhető, hogy ha mindez egy dolgozói-vezetői opciós programmal is összekacsolódna, akkor lényegesen nagyobb lenne az egyébként vonzó ötlet támogatottsága.
Korányi Tamás G.