Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei év nemcsak a hazai befektetőknek, hanem a Budapesti Értéktőzsdének is igen jól alakult, legalábbis ami az eredményességet illeti. Az index eddig mintegy 40 százalékot emelkedett, és ezzel párhuzamosan a tőzsde rekordnyereséget ért el, hiszen a tavalyi nettó egymilliárdot sikerült közel kétmilliárdra növelni. (Nem kis részben a 2004-es év után járó, több mint félmilliárdos Keler-osztalék révén.)
Ugyanakkor az év elején beharangozott 4-6 új részvény helyett mindössze egy, a december elején debütált Állami Nyomda papírjaival bővült a kínálat, miközben többen (Brau Union, Styl és Zalakerámia) is elhagyták a parkettet. Ilyenek a jelenleg is zajló nyilvános vételi ajánlatok (Antenna, Domus, Fevita) tükrében feltehetően 2006-ban is lesznek, de az ősszel lezárult GKM-pályázat ismeretében legalább négy új bevezetéssel is számolni lehet. (Az állam idén százmillió forintos támogatást ígért a tőzsdére készülődő cégeknek.) Így hosszú idő után talán ismét előfordulhat, hogy több papírral zárja az évet a BÉT, mint ahánnyal kezdte.
Az azonnali piac mellett nem szabad megfeledkezni a derivatív kereskedelemről sem; nem csak azért, mert a forgalom itt is látványosan megugrott – az idén mostanáig mintegy nyolc és fél millió kontraktus született –, hanem mert itt folyamatosan bővült a termékek köre. Januártól például már olyan devizakontraktusokra is lehet majd üzletet kötni, amelynek az egyik lába horvát kuna, mexikói peso, brazil reál vagy orosz rubel.
A Budapesti Árutőzsdével való novemberi integráció ráadásul további új lehetőségeket is teremtett: az újonnan megalakult szekcióban ugyan most csupán gabonával lehet üzletelni, de a tervek szerint hamarosan arany-, áram-, szén-dioxid-, esetleg Ural-olajkontraktusok is felkerülnek majd a terméklistára. Az utóbbiak fontosságát hangsúlyozta Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója is évértékelő sajtótájékoztatóján, hiszen ez alapozhatná meg a BÉT vezető szerepét a régióban. Ehhez egyébként a BÉT szerint igen hasznos lett volna, ha sikerül megvalósítani a tőzsdék és a Keler vertikális integrációját is. Az Országgyűlés azonban, kissé váratlan módon, két héttel ezelőtt úgy döntött, hogy az értéktári és az elszámolóházi funkciókat szétválasztják, és a központi értéktár többségi állami tulajdonban marad.
A lépést Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök szakmailag megalapozatlannak tartja, és csupán a választásokat megelőző kapkodás számlájára írja. Mint mondta, a BÉT nem tett le az esetleges összeolvadásról, de egyelőre – a választásokig mindenképpen – lekerül a napirendről a kérdés. Ebben a helyzetben inkább a nemzetközi integráció kerülhet előtérbe, a BÉT a jövő év elején szorosabbra fűzi majd a kapcsolatot a Bécsi Értéktőzsdével. Az együttműködés részletei az elképzelések szerint január végén látnak napvilágot.
