Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Nyilvános tőkeemelés nélkül vezették be az Állami Nyomda részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére, ezek alapján a tőzsdére menetelt nem a forrásszerzés indokolta. Akkor mi volt az indoka a nyilvánosság előtti megjelenésnek?
– A társaság egyik nagytulajdonosa, a Royalton Capital Investors pénzügyi befektetési alap szerette volna csökkenteni részesedését az Állami Nyomdában. A brit részvényesek által eladni kívánt mennyiség azonban önmagában nem lett volna elég vonzó csomag, ezért döntött úgy a tulajdonosok egy csoportja, hogy felajánl még saját tulajdoni hányadából is, illetve a társaság is eladja 10 százalékos sajátrészvény-állományát. Az Állami Nyomdának egyelőre nincs szüksége friss tőkére, hiszen a jelenlegi kapacitások elegendőek – a kihasználtság mintegy 70 százalékos – az elkövetkező időszakra. Ugyanakkor a terjeszkedés kifejezetten fontos számunkra, hiszen a regionális szerepvállalás stratégiánk egyik alappillére, de ennek biztosítására más pénzügyi lehetőségek is adottak. Cégünk igen kedvező hitelbesorolással bír, így a gyors reagálás nem lehet probléma, amennyiben megfelelő lehetőséget találunk. A nemzetközi terjeszkedés első lépését egyébként már egy évvel ezelőtt megtettük, és azóta további három cégünk is működik a környező országokban. Az Állami Nyomda Romániában és Bulgáriában vegyesvállalattal, míg a szlovák és orosz piacon leányvállalattal van jelen. A kelet-közép-európai régió egyébként kiemelt fontosságú, a PIRA nemzetközi kutatócég tanulmánya szerint ugyanis itt 2010-ig éves szinten 10-15 százalékos növekedés várható a biztonságinyomda-piacon, többek között azért, mert az EU-csatlakozás előtt álló országokban folyamatosan új termékigények jelennek meg.
– Miben tud többet vagy mást nyújtani a versenytársakhoz képest a társaság?
– Az Állami Nyomda a hagyományos nyomdatermékeken túl három fő szegmens köré fókuszálja tevékenységét. A biztonsági nyomdatermékek és megoldások, a kártyagyártás és megszemélyesítés, az üzleti nyomtatványok, illetve ezek megszemélyesítése és adatfeldolgozása adja az árbevétel közel 90 százalékát. A verseny éles – bár bizonyos területeken a belépési korlátok elég magasak –, a konkurenciával szembeni előnyünk azonban a már említett stratégiánk másik fontos eleme, a komplexitás. Mindig teljes körű megoldásokat kínálunk: a megrendeléseknek nem csupán az egyes részfolyamatait tudjuk teljesíteni, hanem a termékek előállítása mellett azok megszemélyesítésében, a szükséges eszközök szállításában, vagy akár a feldolgozásban is tudunk segíteni. A vevőnek így csak egyszer és egy céggel kell szerződnie, amely az összes területért garanciát vállal, ráadásul a biztonság, a költségek és a hatékonyság tekintetében is jóval kedvezőbb a helyzet, mint több beszállító esetén. A feladatok összetett megoldása egyébként azért is fontos, mert az egyes termékeknél sok esetben nagyon hasonló a szoftveres, a logikai, a fizikai, a biztonsági folyamat, egy már jól kidolgozott projektet személyre szabni pedig sokkal könnyebb, mint mindig mindent elölről kezdeni. További előnyünk a k+f, a biztonsági termékek, valamint az informatika terén elért eredményeink, amelyek az Állami Nyomda elmúlt hét éves tevékenységéhez kapcsolódnak.
– A társaság megrendeléseinek jelentős hányada az állami szektorból származik, nem jelent ez bizonytalanságot?
– Igen, sok megrendelést kapunk az állami szektorból, de esetünkben az állam nem csupán egyetlen szervezetet takar, a Belügyminisztérium, a VPOP vagy éppen az egyes állami vállalatok külön-külön pályázatokon, tenderen választják ki partnereiket. Ráadásul ők mindig hosszú távon gondolkodnak, így ezek a szerződések akár 3–5 évesek is lehetnek, továbbá az „állami kapcsolat” kitűnő ajánlólevél lehet további üzletek megszerzéséhez is.
Talán sokat elmond az is, hogy az elmúlt 12 évben az éppen aktuális kormányváltástól függetlenül mindig és mindenkivel jól együtt tudtunk dolgozni. Igaz, bizonyos esetekben rövid távon talán megkerülhetetlenek is vagyunk.
Természetesen az állami szektortól függetlenül számos multinacionális vállalattal is van, volt szerződésünk: nemzetközi hátterű kereskedelmi bankok, biztosítótársaságok, mobilszolgáltatók és egyéb társaságok vannak közöttük. Az arányuk az árbevételen belül elsősorban a kártyagyártás, a nyomtatványok készítése, megszemélyesítése és adatfeldolgozása területén jelentős.
– A társaság számai az elmúlt években sem az árbevétel, sem az üzemi eredmény tekintetében nem változtak lényegesen. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a stagnálás után növekedési pályára állhasson a társaság?
– Tény és való, hogy eddig elsősorban a hazai piacra összpontosítottunk. Itt már csak organikus növekedésre van lehetőség, ugyanakkor két fontos terület is előtérbe kerülhet az elkövetkező években. Egyrészt megjelenhetnek a biometrikus azonosítók a biztonsági termékeken – már van olyan exporttermékünk, amely digitalizált formában az ujjlenyomatot is tartalmazza –, másrészt komoly lehetőséget látunk az RFID technológia elterjedésében is. Az utóbbi rendszer az írható-olvasható chipekre épül, számtalan alkalmazási területtel, legyen az a dokumentumkövetés, a tömegközlekedés elektronikus jegyeinek, bérleteinek bevezetése vagy a logisztika területén az árukövetés automatizálása. Az RFID azonban eddig nem terjedt el széles körben, pedig gondoljunk csak bele milyen egyszerű is lenne, ha pontosan nyomon tudnák követni egy terméket születésétől eladásáig, dokumentálva, hogy mikor, hol és kivel került kapcsolatba.
A növekedés motorja lehet az export arányának növelése is, amely jelenleg még alacsony részt képvisel az árbevételünkben. Ennek jelentőségét az igazgatóság is felismerte, ezért döntött úgy, hogy stratégiai célkitűzései között kiemelt szerepet kap az exportpiacok bővítése. Emiatt az új osztalékpolitika értelmében a jövőben legfeljebb 50 százalékos kifizetési rátára tesz javaslatot, összhangban a terjeszkedés finanszírozási szükségleteivel. A környező országokban várható okmányreformok kitűnő terepet teremthetnek a terjeszkedéshez.
