Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
E hét hétfőtől – ha előbb le nem zárják – egészen december 30-áig tart majd a K&H-csoport két új, csak részben a bevált sémákat követő befektetési alapjának jegyzése. A K&H Fix Plusz 11., a hosszúra nyúló sorozat következő tagjának hozama elődeihez hasonlóan egy összetett indexkosár teljesítményétől függ majd, ám jelentős újítás történt a kosár összetételében. Az alap felerészben Európára, felerészben a Távol-Keletre fog koncentrálni, Nagy-Britannia és az USA ezúttal kimaradt belőle. Az új kosárban 50 százalékban a nyugat-európai papírokat tartalmazó DJ EuroStoxx50, 10-10 százalékban pedig öt ázsiai mutató, a Nikkei–225, az MSCI Taiwan, az MSCI Singapore Cash, a hongkongi Hang Seng Index és a Hang Seng China Enterprises szerepel. (Az első tíz hasonló alapban az S&P–500, a DJ EuroStoxx–50, az FTSE–100 és a Nikkei–225 volt 25-25 százalékos arányban.) A hároméves alap annyiban hasonlít közvetlen elődeihez, hogy az indexek átlagos emelkedésének 70 százalékát kapják a befektetők (ha az magasabb lesz, mint a minimumhozam), a maximális hozama pedig 70 százalék lehet (ez évi 19,35 százalék). A minimális hozam 12 százalék, ami éves szinten 3,85 százalék az alapkezelő számítása szerint.
A másik, a K&H Szakaszos Hozamú 2 alap elődje nyomdokain maradt, ugyanúgy a DJ EuroStoxx–50 indextől függ majd hozama, futamideje négy év. Az index emelkedését évente – szakaszonként – rögzítik, így az index esetleges esése a korábbi években elért teljesítményt már nem befolyásolja.
A futamidő végén az egyes évek – minimum nulla, maximum 10 százalékos – teljesítményének összege lesz a hozam, vagy a minimumhozam, ha az a nagyobb. Így a 16 százalékos minimumhozam és 40 százalék között lehet a végeredmény (ez négy évre értendő, tehát éves szintre átszámolva 3,72 és 8,63 százalék a két határ).
Újdonság még, hogy az utóbbi hónapokban követett gyakorlattal ellentétben a Fix Plusz 11 már nem a luxemburgi, hanem a hazai jog szerint jön létre, és nem a KBC-csoport luxemburgi alapkezelője, hanem a K&H Alapkezelő Rt. indítja el (információink szerint költséghatékonysági okokból). Így a befektetési jegyeket ismét bevezetik a tőzsdére, mint a Fix Plusz-sorozat első tagjait. Ez valószínűleg csak egyetlen esetben érinti majd a befektetőket: akkor, ha lejárat előtt szeretnék visszaváltani papírjaikat.
A hazai nyílt végű alapok jegyei ugyanis a futamidő vége előtt is folyamatosan visszaválthatók és megvásárolhatók, a zárt végűekéi nem. Az utóbbi időben a K&H-s konstrukciókra azonban egyik sem volt igaz, mert a luxemburgi jog szerint hozták őket létre, és a futamidő vége előtt visszaválthatók voltak ugyan, de a jegyzési időszak után már nem vehetők meg. Tehát félig a nyílt végűek, félig a zárt végűek mintáját követték. A Szakaszos Hozamú 2 még luxemburgi bejegyzésű, a visszaváltását egyszázalékos díj terheli, és csak havonta kétszer fizetik ki az ilyen tranzakciókat, tehát 10–16 napos átfutási idővel is lehet számolni. Itt tervezhető a befektetés felszámolásakor jelentkező veszteség, ugyanakkor az árfolyam – az egy jegyre jutó nettó eszközérték – lejárat előtt eléggé ingadozik. A hazai zárt végű alapoknál, mint a Fix Plusz-sorozat első nyolc, valamint 11. tagja, a tőzsdei eladás lehetősége biztosítja a másodlagos értékesítést. Ott gyorsabb a pénz kifizetése – ha van megfelelő áron vevő, és létrejön az üzlet.
