Két, a cég eredményét jelentősen befolyásoló esemény miatt 35 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a tavalyi negyedik negyedév terhére a Mol Rt. A jelentősebb, 25 milliárd forintos tételt a cégnél érvényben lévő munkaszerződések módosítása indokolta, 10 milliárd forintot pedig a Jukosz-csőd okozta károkra rakott félre a cég.
A Molnál jelenleg érvényben lévő kollektív szerződés a törvény által előírt és a munkaerőpiacon szokásos szintnél lényegesen magasabb végkielégítést biztosít, ami meglehetősen behatárolta a cég humánpolitikai mozgásterét. (A törvényben meghatározott 3–6 hónapnyi munkabérnek megfelelő végkielégítéssel szemben a társaságnál 7–18 havi munkabért fizettek ki az elbocsátott dolgozónak). A cég, hogy a kollektív szerződést összehangolja a jelenlegi munkaerő-piaci gyakorlattal, felajánlotta a munkavállalóknak, némi diszkonttal most kifizeti nekik a jogilag előírt és a Molnál szokásos végkielégítések közti különbséget. A közlemény nem tért ki rá, mi a szakszervezet véleménye a megoldásról, és arra sem, mekkora diszkontot alkalmaznának a kifizetéskor. Bár az, hogy 2005-ben a döntés hatására mennyi pénzt kell kifizetnie a Molnak, függ attól, hány alkalmazott fogadja el a javaslatot, a cég azonban az eddig beérkezett pozitív válaszok alapján úgy számol, csoportszinten az összeg nagysága elérheti a 25 milliárd forintot.
A munkavállalói szerződések módosításának várható eredményhatásáról megoszlanak az elemzői vélemények. Miró József, a Cashline elemzője elmondta, egyelőre nehezen látható, hol térül meg ez az iszonyatos – átlagosan minden munkavállalónak másfél millió forintot jelentő – összeg a Mol számára. A döntés hatásai akkor lehetnek pozitívak, ha ezt követően leépítésekre kerülne sor, s az azok során megspórolt költség nagyobb lenne, mint a most kifizetésre kerülő összeg. Tordai Péter, a K&H elemzője szerint is egyelőre nehezen látható, hol is éri meg a Molnak ez a lépés. A menedzsmentnek azonban feltehetőleg rálátása van a döntés jövőbeli hatásaira, így feltételezhetjük, hogy az nem hátrányos a Mol számára. Láthatólag a piac is bízik a vezetésben, a tegnapi bejelentést ugyanis nem követte áresés – mondta el a szakember.
Mégis okozott károkat a Molnak a Jukosz-ügy – derült ki a társaság tegnapi bejelentésének második feléből. Az orosz céggel közösen birtokolt, a szibériai olajkitermeléssel foglalkozó ZMB vegyesvállalat ugyanis a felszínre hozott olaj nagy részét a Jukoszon keresztül értékesítette. A meghurcolt orosz cég azonban fizetésképtelenséget jelentett, úgy, hogy a ZMB felé is van mintegy 20 milliárd forintnyi lejárt tartozása, ami után a Mol 10 milliárd forintnyi céltartalékot képez. A ZMB-ben a menedzsmentjogokat gyakorló Mol ezek után változtatást hajtott végre a közös vállalat értékesítési tevékenységével kapcsolatban, úgy, hogy az függetlenné váljon a Jukosz helyzetétől.
A lapunk által megkérdezett elemzők a ZMB-vel kapcsolatos bejelentést egyáltalán nem találják aggasztónak. Abban megegyezik véleményük, hogy a Mol valamennyit valószínűleg viszontlát majd a pénzből, a kielégítési rangsorban ugyanis a magyar cég rögtön az adóhivatal után következik. A lépés így arra is alkalmas lehet, hogy a Mol ezáltal fenntartsa az eredménynövekedés dinamikáját – véli Tordai –, a tavalyi rekordnagyságú éves eredmény után képzett céltartalék egy része ugyanis várhatóan 2005-ben visszajön. A közös olajmező sorsa miatt sem kell aggódni – mondta el Miró. A Mol ugyan valószínűleg előbb-utóbb más tulajdonostársat kap, az átállás azonban feltehetőleg zökkenőmentes lesz. A jó magyar–orosz kapcsolatokra és a Mol jó érdekérvényesítő képességére tekintettel a magyar cég tulajdonrészét semmiféle veszély nem fenyegeti.
Az összesen 35 milliárdnyi céltartalékot az adó előtti eredményből vonja le a társaság, így adózás után nagyjából 30 milliárd forintos, azaz részvényenként 300 forintos kiadást jelentenek a tegnap bejelentett döntések, így nem várható, hogy azok jelentős hatást gyakorolnak majd a Mol-papírok árfolyamára – vélte Miró. Az elemzők egyébként 190-200 milliárd forint közötti éves eredményt várnak a cégtől.
