Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Befektetőknek és elemzőknek tartott tájékoztatást helyzetéről és jövőbeli terveiről a Mol kedden. A találkozón elhangzott, hogy tavaly minden a Mol szája íze szerint alakult az olajpiacon, s ha nem is lesznek ennyire kedvezőek a körülmények, az idén is biztatóak a kilátások. Az olaj ára 2004-ben jelentősen emelkedett, ám ami sokkal fontosabb a magyar cég számára, az alapanyagként használt urali típus drágulása elmaradt a termékár szempontjából meghatározó Brent típus drágulásától. A kétfajta olaj jegyzése közötti spread az egy évvel korábbi 1,6 dollárról 3,6 dollárra emelkedett, és a Mol előrejelzései szerint a különbség a következő években is a historikus átlag felett marad, 2005–2006-ra 3,3 dolláros, 2007-re 3 dolláros spreadre számítanak.
A cég egy csokorba gyűjtötte azokat a tényezőket is, amelyek az előrejelzést számottevő mértékben módosíthatják. Szélesítheti a spreadet a nyersolaj jegyzésének vártnál nagyobb emelkedése, az Európába irányuló orosz olajszállítási kapacitások bővülése, de nagyobb spreadet eredményez az is, ha továbbra is magas marad a nyersolaj iránti kereslet növekedése és a szállítási költség. Csökkentheti a Mol szempontjából meghatározó Brent–Ural különbséget az alacsonyabb nyersolajár, ha nem Európa felé bővítik az orosz szállítókapacitást vagy ha valamilyen okból csökken a piacon lévő savanyú olaj kínálata.
A száguldó Mol-eredmény nagyban köszönhető a messze az átlag felett mozgó finomítói árrésnek, amelyet több hatás is komolyan módosíthat a jövőben. (Lásd táblázatunkat.) A benzin esetében például erős nyomás alatt lesz a finomítói margin, a régióban ugyanis Csehország kivételével mindenütt túlkínálat mutatkozik, amit az előrejelzések szerint 1,2 százalékkal bővülő kelet-közép-európai és a 2,9 százalékos balkáni fogyasztásnövekedés sem kompenzál. Ezzel ellentétben a dízelpiacot egyre növekvő hiány jellemzi majd, a cég előrejelzései szerint 2007-re közel 5 millió tonna hiányzik majd a rendszerből. Ebből kiugró mértékben profitálhat a Mol, a csoport ugyanis a régióban egyedüliként többletet termel, így kihasználhatja a piaci űrt. (A dízelfogyasztás Kelet-Közép-Európában az előrejelzések szerint 2007-ig évi 4,4 százalékkal emelkedik.)
A Mol finomítóitermék-eladásai a tervek szerint az idén 2,3 százalékkal emelkednek, nagyjából változatlan termékportfólió mellett. (Az értékesítésen belül a legnagyobb részt – 39 százalékot – továbbra is a gáz- és fűtőolaj teszi ki, a motorbenzin az eladásokból 23 százalékkal részesedik.)
A korábban meghirdetett stratégiának megfelelően a kitermelés területén erősít bele igazán a Mol, a cégakvizíció után immár olaj- és gázmezők vásárlásával képzeli el a növekedési ütem fenntartását. A kitermelés változatlan szinten való tartásához szükség van azonban a kutatási tevékenység erősítésére és akvizíciókra. A Mol által a felszínre hozott olaj mennyisége ugyanis változatlan feltételek mellett az idén – valamivel napi 100 ezer hordó olajegyenérték alatt – tetőzik, s 2015-ben már csak a jelenlegi szint felét termeli majd ki. (A kitermelésben most nagyjából 50–50 százalék az olaj–földgáz arány, ami a jövőben a gáz javára módosul.)
Jelenleg a cég EBITDA-jának mintegy 22 százalékát adja a kutatás-kitermelés, ez az arány a cég tervei szerint 2008-ra 40 százalékra emelkedik. Az olajmező-vásárlást elsősorban a volt Szovjetunió területén képzeli el a társaság, de kecsegtető lehetőség esetén nem zárja ki a közel-keleti vagy az észak-afrikai akvizíciót sem. Túl nagy kockázatot nem szeretne vállalni, ezért az egyes üzletek nagysága várhatóan 500 millió dollár alatt marad majd.
A tegnapi elemzői tájékoztatón az INA-val kapcsolatban elhangzott, hogy a hatályos privatizációs törvény alapján a Mol tovább növelheti részesedését a társaságban. A horvát kormány az ország EU-csatlakozásáig 25 százalékra tervezi csökkenteni tulajdonrészét. A jelenlegi szabályozás szerint a privatizálandó 50 százalékból 7–7 százalék jutna munkavállalóknak és veteránoknak, 15 százalékot nyilvános kibocsátáson értékesítenének (az ezen való részvételből a Mol nincsen kizárva). További 21 százalék sorsa kormánydöntésen múlik, esetleg a stratégiai befektető és a kárpótlásra jogosultak között osztják fel. Elhangzott az is, hogy a horvát lakosság és a nemzetközi befektetők is nagyon várják a magánosítás folytatását.
A korábbi hangsúlyok módosulásával ezúttal nagyobb szerepet kapott a vegyipari üzletág. Egyrészt a TVK és a Slovnaft vegyipari kapacitásai jelentősen növekedtek, és az idei évre várható integrált vegyipari árrés is nagyon jól (550 euró/tonna) alakul. Emellett mindez a Mol-csoport finomítói számára folyamatos és kiszámítható felvevőpiacot jelent: a 2004-es 17 százalékkal szemben az idén a finomítói termékek 22 százalékát dolgozzák fel a csoport vegyipari érdekeltségei.
