Az ország első ingatlanfejlesztő alapja, a tőzsdére is bevezetett Futureal 1. különös növekedést produkált augusztus vége és szeptember vége között: az egy tízezer forintos névértékű befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 10 766 forintról 16 754 forintra emelkedett. Az alap teljes vagyona pedig a számok szerint szintén ötvenhat százalékkal, 2,153 milliárd forintról 3,351 forintra nőtt, amiből az is kitűnik, hogy egyszerű elírásról nemigen lehet szó. Az alap a féléves jelentése szerint egyébként – amelyet a tőzsdének is elküldött – június végén még kizárólag állampapírokkal és bankbetétekkel rendelkezett.
Miután egyetlen hónap alatt ilyen nyereséget valószínűleg a legügyesebb ingatlanfejlesztő sem tud elérni, a jelenség leglogikusabb magyarázata, hogy a Futureal 1. igen olcsón vásárolt ingatlanokat. Az alapok ingatlanvagyonukat ugyanis az ingatlan-értékbecslő által meghatározott értéken tartják nyilván, aminél drágábban nem vásárolhatnak, olcsóbban viszont igen. Ilyenkor a következő ingatlanértékeléskor a vételi ár és az értékelési ár közötti különbözet beépül a nettó eszközértékbe, egyszeri (az objektum esetleges eladásáig persze még csak virtuális) nyereségként jelenik meg.
Mielőtt bárki rohanna tőzsdei megbízást adni a befektetési jegyek megvételére: ez nemigen kecsegtet sikerrel. Már az alap elindításakor látszott - egyetlen jegyzőhely, minimális jegyzési idő, fix kétmilliárdos jegyezhető összeg, magas minimálisan jegyezhető mennyiség, a reklám teljes hiánya -, hogy itt sokkal inkább egy szűk kör üzletéről lehet szó, mint tömegtermékről. Az alap létrehozásának végső okát pedig minden bizonnyal leginkább az adózási előnyökben kell keresni.
