Csütörtökön újra gyengülni kezdett a magyar fizetőeszköz, az eurót délután négykor 248 forint körül jegyezték, körülbelül egy forinttal feljebb, mint előző nap. A dollár 200 forint körül mozgott, egy-két forinttal gyengébben a szerdainál. A pár nap alatt bekövetkezett másfél-két forintos gyengülésnek lehet ugyan az okait kutatni, mindenesetre ez nem nevezhető túlzottan nagy árváltozásnak, akár kisebb megbízások is eltéríthették az árat. (Nem is beszélve arról, hogy pár nappal ezelőtt még sokan azt furcsállották, mitől olyan erős a forint.)
A gyengülést egyébként elsősorban a kamatcsökkentési várakozásokkal magyarázzák. De az is lehetséges, hogy a külföldi befektetők egy része az eddig elért profit (kamatkülönbözet plusz az állampapír-piaci hozamcsökkenés miatti árfolyamnyereség plusz a forinterősödés hatása) realizálása mellett döntött, ami elég logikus is lenne a részükről. Erre utal, hogy az ÁKK legutóbbi, október 12-ei adata szerint a külföldi befektetők kezében levő, forintban kibocsátott állampapírok állománya hirtelen, egyetlen nap alatt szokatlanul nagy mértékben, 72 milliárd forinttal apadt (2538 milliárd forintról 2466 milliárdra).
Az állampapírpiacon egyébként a szerdai korrekció nem folytatódott, csütörtökön ismét csökkentek a hozamok a másodpiacon, igaz, ezúttal csak szerény mértékben, 0–6 bázisponttal. A 6 bázispontos csúcs éppen a hároméves 2007/G államkötvényeknél volt megfigyelhető, amelyek aukcióján viszont eléggé nagy volt a kereslet, az ötvenmilliárdnyi papírra 150 milliárdnyi ajánlatot adtak be. Az átlaghozam, évi 9,75 százalék alatta maradt az előző napi másodpiaci referenciahozamnak is, a kibocsátó azonban a nagy kereslet ellenére sem emelte az eredeti mennyiséget. Talán ő is úgy gondolja, hogy még van tere a további hozamcsökkenésnek.
A bankközi forintpiacon az overnight kamat továbbra is magas szinten, 12 százalék körül jár, sőt, a tomnext hitelekért 12,40 százalékos kamatot kell fizetni.
