Az ország három különböző pontján, Győrben, Pécsett és Debrecenben azonos koreográfia szerint kezdődött el és zárult – több-kevesebb vita után – felfüggesztéssel az E.ON. Hungária többségi tulajdonában álló három áramszolgáltató (Édász, Dédász és Titász) tőzsdei kivezetés elfogadtatása céljából összehívott rendkívüli közgyűlése. A közgyűlések október 8-án folytatódnak majd.
Pécsett csak egyetlen részvényes jelent meg az E.On Hungária képviselőjén kívül, aki azt javasolta, hogy a közgyűlés ne is tárgyaljon a tőzsdei kivezetésről. A javaslatot elutasították, ám az érdemi tárgyalás mégis elmaradt. Győrben – ahol budapesti kerületi önkormányzattól brókercégig, egyszerű magánbefektetőtől profi értékpapíros ügyvédig szinte csapatnyi részvényes jelent meg az Édász székhelyén – az E.ON Hungária felfüggesztési javaslata körül élénk vita alakult ki. Az E.ON Hungária képviselője azzal indokolta a halasztást, hogy a tőzsdei kivezetési kérelem okafogyottá válhat abban az esetben, ha az E.ON Hungária által az Édász igazgatósága elleni indított per a fő tulajdonos számára kedvezően zárul le.
Mint ismeretes, az E.ON Hungária Rt. a júniusi nyilvános ajánlat után élni kívánt a kiszorítás lehetőségével, ám ezt – mivel az ominózus 90 százalékos határt nem az ajánlattal, hanem jóval az előtt érte el – néhány kisrészvényes vitatta. (Az ügyből per is kerekedett a Fővárosi Bíróság előtt.) Az E.ON Édász Rt. igazgatósága – amelynek elnöke, Matos Zoltán tagja az E.ON Hungária Rt. igazgatóságának is – visszavonta korábbi, kiszorítást előíró határozatát. (Mást valószínűleg nem is tehetett, mivel erre – ideiglenes intézkedésként – a bíróság fel is szólította.) Váratlan fordulatként az E.ON Hungária mint részvényes pert indított saját igazgatósága ellen a határozat érvénytelenítése céljából, ennek az eljárásnak a várható befejeződéséig napolta el a közgyűlést az E. ON.
A közgyűlésen kiderült, hogy az ominózus eljárás nem rendes, hanem választott bíróság előtt folyik. Mivel ebben az esetben a felek jogorvoslati lehetősége kisebb, illetve más részvényes számára sincs meg a közbeavatkozás lehetősége, a kisrészvényesek az elnapolás mellett egy kiegészítő javaslatot is szorgalmaztak. Ehhez – némi meglepetésre – a főrészvényes képviselője is csatlakozott, így ellenszavazat nélkül született határozat arról, hogy az E.ON Édász Rt. a perben „saját érdekeit képviselje, ne mondjon le a jogorvoslati lehetőségről és a jogszabályoknak megfelelően adjon tájékoztatást a részvényesek számára”. A „kivezetési csata” tehát nem ért véget.
