Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rég nem látott szinten, 4110 forinton zárt tegnap – önmagához képest jelentős, 14 ezer darabos forgalom mellett – a TVK, egy hónap alatt pedig 20 százalékkal drágult. A részvény az 1995-ös tőzsdei bevezetése óta a spekulánsok egyik kedvence, bár az elmúlt három évben – mióta a két nagytulajdonos, a Mol és a BorsodChem-VCP páros lövészárok-háborút vív egymással – a likviditása alaposan megcsappant. Az utóbbi napokban mindenki tud, pontosabban tudni vél valamit a TVK-ról. Van, aki azt állítja, a színfalak mögött születőben a megállapodás a Mol és a Heinrich Pecina nevével fémjelzett, a magyar piacon már sokat próbált befektetőcsoport között. Mások a Mol-igazgatóság csütörtöki ülésére figyelnek, amelynek napirendjén – a gázeszközök eladásának kérdésén túl – állítólag a TVK helyzete is felmerül. Megint mások egyszerűen csak azért vesznek, mert más is ezt teszi.
A TVK-val kapcsolatos spekulációk azután kaptak szárnyra, hogy a részvény árfolyama az augusztus eleji 3400 forintos mélypontról két hét alatt tíz százalékkal emelkedett, majd a múlt hét végén átlépte a négyezer forintos határt (erre év eleje óta nem volt példa), erősödő forgalom mellett. Piaci hírek szerint a vételi oldalon egy, a TVK-ban korábban már tulajdonosi pozícióba került bank brókercége is jelentős szerepet játszott.
Az árfolyam-emelkedés mellett a BorsodChemnél napirenden lévő tőkeszerkezet-átakalakítás is erősítette a várakozásokat, hiszen a cég 15 százalékos részesedésével az egyik legnagyobb TVK-tulajdonosnak számít. A Mol 2001-ben tett nyilvános vételi ajánlatot a TVK-részvényekre, 4184 forintos áron. Az ajánlattal kismértékben átlépte a 33 százalékos határt, úgyhogy később úgy hívhatta le a további TVK-részvényekre vonatkozó opcióit, hogy nem keletkezett újabb ajánlattételi kötelezettsége. Bár jogi szakértők álláspontja eltérő az ügyben, a második, MKB-s opciót a biztonság kedvéért nem az anyavállalat, hanem leánya, a Hermész Kft. hívta le, nehogy a Gt. konszernjogi rendelkezései alapján vételi kötelezettsége keletkezzen az 50 százalékos határ átlépésével.
Egyes spekulációk arról szólnak, hogy az áremelkedés hátterében az olajtársaság közelgő önkéntes vételi ajánlata állna. A Mol-csoport utoljára március végén vásárolt TVK-részvényeket, az MKB csomagját 3900 forinton tőzsdei kötésben vette meg. Az elmúlt hat hónap tőzsdei átlagára 3790 forint körül van, ha az ominózus 3900 forintos kötés utáni átlagárral számolunk, akkor pedig valamivel ez alatti, 3720 forint körüli minimális ajánlati árfolyam adódik. Persze elképzelhető, hogy ehhez képest valamilyen prémiumot is adna a Mol, így a legutóbbi, 4184 forintos ajánlati árhoz közeli árfolyam is adódhat.
Az ajánlatra vonatkozó spekulációkat erősítheti, hogy a Mol sikeresen lezárta a Slovnaft felvásárlását, és végül nem hajtott végre más regionális akvizíciót, vagyis mind pénzügyileg (az idei rekorderedményt is figyelembe véve), mind a menedzsment lekötöttsége tekintetében volna lehetősége egy ilyen akcióra. Ráadásul a TVK-nál nemsokára elkészül a kapacitásbővítés, és a Mol Slovnafttal való integrációja is folyamatosan halad.
Egy önkéntes ajánlattal – amennyiben megegyezett az ausztriai befektetőkkel – a Mol elérné, hogy ajánlat keretében jusson 90 százalék fölé, így élhetne a kiszorítás lehetőségével. Kétségtelen, hogy a TVK tőzsdén tartásának az olajtársaság számára semmilyen racionális oka nincs, az viszont kérdés, hogy a Molnak megér-e közel 50 milliárd forintot a TVK teljes birtoklása. Emellett az sem egyértelmű, hogy az intézményi befektetők hogyan fogadnának egy olyan befektetést, amely nem a mostanában aranytojást tojó tyúknak számító olajiparban, hanem a kevésbé favorizált petrolkémiában történik.
