Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai kötvénykereslet korlátai és a magas kamatszint miatt a főbb belföldi kötvénykibocsátók mindenképpen több lábon kívánnak állni, és határozottan számításba veszik a külföldi kibocsátási lehetőségeket is – derült ki a Budapesti Értéktőzsde által tegnap szervezett intézményi befektetői találkozón.
A 2004-ben a legnagyobb hazai tőzsdei kibocsátó címére jó esélyes OTP Jelzálogbank Rt. a közeljövőben devizában és külföldön is szeretne jelzálogleveleket kibocsátani, ennek érdekében kibocsátási programot készít elő – mondta el Nagy Csaba vezérigazgató-helyettes. A pénzintézetnél egyébként egyre csökken az OTP-csoport részesedése a finanszírozásban. Az év végén várhatóan már mintegy 29 százalék lesz a jelzáloglevelekből a csoporton kívüli befektetőknél, ez tavaly év végén még csak 14 százalék körül volt. Ezen belül a lakossági jelzáloglevelek várhatóan 8 (jelenleg 6) százalékot képviselnek majd.
Az FHB, annak ellenére, hogy a hazai tőkepiaci fejlesztését elsődleges érdekének tartja, nem biztos, hogy az idén fog még belföldi kibocsátást szervezni – utalt rá Pataki Sándor ügyvezető igazgató. Egyrészt a hitelfelvételi kedv lanyhulása miatt kevesebb forrásra van szüksége, mint tavaly. Másrészt pedig továbbra sem szeretne három számjegyű (vagyis 100 bázispont, egy százalékpont feletti) hozamfelár mellett papírt kibocsátani, amekkorát a piac itthon sokszor elvárt.
Júliusban az ötéves német államkötvény hozama felett 42 bázisponttal tudott eurókötvényt külföldön eladni. Az első nyilvános külföldi kibocsátás nyomán az ottani intézmények felfigyeltek a pénzintézetre, így nagyon valószínű, hogy külföldi lehetőségei jobbak maradnak a hazaiaknál. Hosszabb távon az FHB mindenesetre – az ÁKK néhány évvel ezelőtti újításaihoz hasonlóan – arra törekszik majd, hogy kisebb számú, de nagyobb összértékű sorozatot bocsásson ki a likviditás növelése érdekében, és csökkentse a hozamfelárat is.
A Diákhitel Rt. a hitelezés felfutása nyomán a következő 5-6 évben több száz milliárd forintos forrásbevonást tervez, sőt hosszabb távon ügyfeleinek száma elérheti az 500–700 ezer főt, a hitelállomány pedig a 700–1000 milliárd forintot – mondta el Csillag Tamás vezérigazgató. Ezért később számára is elkerülhetetlennek látszik, hogy külföldről is vonjon be forrásokat. Egyelőre azonban a hazai piacon marad: nemrég kifutott első kötvényprogramja után (ennek során hét aukción 51,5 milliárdért adott el kötvényeket) októberre tervezi a következőt. Ennek összértéke 125 milliárd forint, hossza két év lenne, és ezen idő alatt elsősorban egy hároméves futamidejű, végtörlesztéses, fix kamatozású kötvényt bocsátanának ki újabb és újabb részletekben.
Bár a jelzáloglevelek ma már a második legfontosabb kötvényfajtát képviselik az állampapírok után, a külföldi hitelfelvételben is az állam jár az élen: a tavaly év végén közzétett terveknek megfelelően az idén elsősorban külföldön bocsát ki kötvényt, mintegy 3 milliárd euró értékben (közben egymilliárd eurónyi tartozása jár le). Búzás László, az ÁKK vezérigazgató-helyettese szerint az első félévben a bruttó állampapír-kibocsátások nagyjából a tervek szerint történtek, a korábbi adósságok törlesztése viszont valamivel a várt alatt alakult, így 95 milliárd forinttal magasabb volt a tényleges nettó kibocsátás a tervezettnél.
Az ÁKK nemrég módosította korábbi terveit, ezekben a korábbi 1123 milliárd forintos nettó kibocsátás helyett már 1167 milliárd forint szerepel az év egészére. A különbözetet is devizából tervezik finanszírozni. A második félévben a forintos állampapír-kibocsátások nettó értéke egyenesen negatív lesz, mintegy 80 milliárd forinttal csökkenni fog az állampapír-állomány. (Az első félévben még 597 milliárd forinttal nőtt az értékük.)
