Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hétfőn a nap nagy részében 248,50 és 248,90 forint között ingadozott az euró ára a bankközi devizapiacon, ami megfelelt a pénteki árszintnek. Délután azonban erősödni kezdett az európai fizetőeszköz, a hazai hivatalos kereskedés vége körül átlépte a 249 forintos határt, sőt öt óra után a Bloomberg adatai szerint már a 250 forintot is túlszárnyalta. Igaz, az utóbbinak az ilyenkor rendszerint alacsony likviditás miatt nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Az, hogy a jegybanki kamatok változatlanok maradtak, nem okozhatott nagy meglepetést a piacon, feltételezések szerint inkább a politikai hírek, kormánytagok lemondása válthatta ki a forintgyengülést. A dollár a pénteki 205-206 forintos szintről 207-208 forintra drágult.
Az állampapírpiac eléggé csendes volt, az utóbbi napokban általában lefelé araszolgató hozamok most inkább felfelé mozdultak el, de csak a három- és az ötéves futamidő kilenc és nyolc bázispontos emelkedése nevezhető számottevőnek. Az alkalmi jelleggel kibocsátott, mintegy hathetes futamidejű likviditási kincstárjegyek aukcióján mérsékelt volt a kereslet. A 30 milliárdnyi papírra alig 33 milliárdnyi ajánlat érkezett, így 25 millióra csökkentette az ÁKK az eladott mennyiséget. Az átlaghozam a nemzetközi ajánlás alapján számolva évi 11,39 százalék lett, ami a kéthetes jegybanki kamat és a három hónapos kincstárjegyek hozama között nagyjából félúton helyezkedik el.
A bankközi forintpiacon az új havi banki tartalékolási periódus első napján 11,50 százalékon álltak az egynapos kamatok, a jegybanki alapkamat szintjén, és egyben egy kerek százalékponttal lejjebb a péntekinél. A hosszabb lejáratokon nem volt számottevő változás.
