Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az SBB Solution Szolgáltató Rt. (a kárpótlási jegyek elszámolását 1992 óta végző BÉB Rt. jogutódja) tegnap közzétette, hogy április 30-a után nem végez tőzsdei elszámolási tevékenységet (NAPI Gazdaság, 2004. március 30., 11. oldal). Az SBB közleményéből kiderült, hogy a tőzsdével kötött szerződés január 22-i felmondása óta a letétkezelő nem kapott értesítést arról, ki veszi át a tevékenységét. Május 1-től az SBB a ki nem szállított kárpótlási jegyeket (ezek mennyiségét az SBB-n kívül a jelek szerint egyetlen érdekelt sem ismeri, megfigyelők 500 ezer-1 millió darabra becsülik) a felelős őrzés szabályai szerint tartja magánál.
A jegyeket május végéig ingyen, utána évi 10 forintos (az ezer forintos címletértékre vetített egyszázalékos) díj ellenében lehet megkapni. Utóbbi összeg jószerével eltörpül a legtöbb brókercég díjtételei mellett, a befektetési szolgáltatók többsége fizikai darabonként száz forintot számol fel, ha valaki fizikai formában kéri ki vagy adja be kárpótlási jegyeit.
A Budapest Bank, mint ismeretes, 1992-ben versenytárgyaláson nyerte el a kárpótlási jegyek kezelésének jogát az államtól, ez volt az ominózus egyforintos szerződés. (A bank azért annál a bizonyos egy forintnál többet kapott az államtól, például a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos fejlesztésekre ment el az 1993-as tőkeemelés 2 milliárdja is.) Amikor 1992. december 1-jén az OKKH és az Állami Vagyonügynökség (e szervezet jogutódja az ÁPV Rt.) bevezettette a jegyet a tőzsdére, a tőzsdei forgalom elszámolására a BÉT a BÉB Rt.-vel, a Budapest Bank brókercégével szerződött.
Az állam és a BB viszonya a bank privatizációja után jelentős részben éppen a jegyek miatt romlott meg, amikor kiderült, hogy a kilencvenes években az összesen legalább 150-160 milliárd forint címletértékű jegy kiadása, még inkább privatizációs bevonása meglehetős lazasággal zajlott.
Bár kifejezetten soha nem nyert bizonyítást, a piacon tartja magát az a feltételezés, hogy jelentős - akár több milliárd forint címletértékű - jegy tűnt el és/vagy került többszöri felhasználásra. A mostani bizonytalanság is abból fakad, hogy sem a jegyet kiadó állami szerveknek, sem a jegyeket 12 léve kezelő BÉB/SBB-nek nincs teljes körű, sorszámos nyilvántartása a kiadott és bevont jegyekről. Ennek hiányában pedig nincsenek könnyű helyzetben a döntéshozók.
