Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két társaság adott be ajánlatot a litván értéktőzsde egyelőre még állami tulajdonban lévő 54,47 százalékos részvénycsomagjára. A stockholmi és a helsinki tőzsdében, valamint a másik két balti állam, Lettország és Észtország tőzsdéjében is érdekelt Omhex mellett a Euronext és a varsói értéktőzsde alkotta konzorcium száll harcba az eladó pakettért.
A vilniusi tőzsde meglehetősen kicsi. Februárban naponta átlagosan 450 tranzakciót regisztráltak, a részvényforgalom pedig napi 2,5, a hitelpapír-forgalom napi 3,5 millió dollár körülire rúgott. A tőzsde a tavalyi évet 158 ezer dolláros adó előtti nyereséggel zárta. A börzén 45 társaságot jegyeznek, amelyek teljes piaci kapitalizációja mintegy 4 milliárd dollár.
A litván kormány 1,2 millió dolláros minimumárat szabott meg a csomagért. Ez a piacot az ott bonyolított napi részvényforgalommal szinte pontosan megegyező 2,4 millió dollárra értékeli. (Ilyen megközelítéssel a pesti tőzsde értéke 8-9 milliárd forint körül lenne.)
„Mindegy, mennyire professzionálisan és hatékonyan vezetjük a tőzsdét, egyszerűen túl kicsik vagyunk, hogy önmagunkban fennmaradjunk” – magyarázta a terjeszkedés szükségességét Wieslaw Rozlucki, a varsói tőzsde elnöke, s hozzátette, a legfontosabb feladata mind a lengyel, mind a litván piacnak, hogy megfelelő helyet találjon magának az európai tőzsdék jövőbeli hálózatában.
Pedig a Bloomberg adatai szerint a régió piacai közül még mindig a varsói tőzsde a legnagyobb, ennek lenne legkisebb oka az aggodalomra. Míg a lengyel parketten az elmúlt hat hónapban naponta átlagosan 86,3 millió dollárnyi részvény fordult meg, addig a prágai börzén napi 77,5 millió dollárnyi, a BÉT-en pedig 45 millió dollárnyi forgalmat bonyolítottak – írja a Bloomberg.
