Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vásárló Heineken és az osztrák anyavállalat, a BBAG által kommunikáltnál jóval hamarabb érkezett meg a holland csoport nyilvános vételi ajánlata a Brau Union Hungária Rt. törzs- és a tőzsdén is forgó osztalékelsőbbségi részvényeire, s a vártnál igencsak alacsonyabb áron. A cégek tegnapi hivatalos közleményei szerint ugyanis a százszázalékos Heineken-tulajdonban lévő Amstel Sörgyár Rt. szeptember 5-én megvásárolta a Brau Union AG (BU) magyar Brauban meglévő részvénycsomagját, s nyilvános vételi ajánlatát benyújtotta jóváhagyásra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A részvényekért kínált ellenérték a legpesszimistább várakozásokat igazolta. Semmiféle prémiumot nem tartalmaz a magyar kisebbségi részvényesek számára, forintra megegyezik a törvény által előírt minimális árfolyammal, a részvények 180 napos forgalommal súlyozott átlagárával. Ez a tőzsdén is forgó osztalékelsőbbségi részvények tekintetében 12 806, az OTC-piacon is csak ritka vendégként feltűnő törzsrészvények esetében 12 273 forint.
Az ajánlat szövege szerint az Amstel és a BU közötti múlt pénteki részvény-adásvételi szerződés (ebben 85,35 százaléknyi részvény cserélt gazdát, amely - tekintve, hogy az osztalékelsőbbségiek egyharmad szavazatra jogosítanak - a szavazatok 93,2 százalékát jelenti) egy június 6-i megállapodás része. Ezt az ajánlattevő kapcsolt vállalkozása (Heineken N.V.) kötötte, s ennek következtében került hozzá a BU-ban tulajdonos BBAG többsége. Érdekes, hogy az említett megállapodás megkötéséről a vásárló, de maga a Brau Union Hungária is elfelejtette soron kívül tájékoztatni részvényeseit.
Az ajánlat elfogadására 30 nap áll majd a magyar Brau kisebbségi részvényeinek rendelkezésére, persze annak hatálybalépése után.
Ehhez azonban még szükség van a PSZÁF két héten belüli jóváhagyására - amennyiben ez elmarad, az ajánlat a Tpt. szerint automatikusan hatályba lép. Az ajánlat szövege szerint ugyanakkor a felügyelet a „kapcsolt vállalkozás” kérelmére vizsgálatot folytat, hogy a részvények árfolyamára hatással volt-e tisztességtelen árfolyam-befolyásolás. Arra a kérdésre, hogy a vizsgálat miatt késhet-e az ajánlat hatálybalépése, a felügyeletnél mára ígértek választ.
Az ajánlat mostani érkezése váratlannak tekinthető. A Heineken és a Brau Union AG lapunknak ugyanis korábban azt a tájékoztatást adta, hogy a vételi ajánlat legkorábban októberben jelenhet meg (NAPI Gazdaság, 2003. május 22., 9. és 10. oldalak). A sietség oka egyértelműnek tűnik, a nyilvános ajánlat elkészültéről szóló Brau-bejelentés óta ugyanis töretlenül emelkedett az elsőbbségi papírok árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén, azok a május közepi 8000 forintos szinthez képest múlt pénteken már 19 000 forint felett cseréltek gazdát. Az ok egyszerű, piaci szereplők vélhetően úgy gondolták, hogy az osztrák Brau Union- és BBAG-részvényeseknek kínált, gálánsnak tekinthető árfolyam azt jelzi, a magyar tulajdonosokkal is hasonlóképpen bánik majd a Heineken. Különböző pénzügyi mutatókkal számolva ugyanis az osztrák tulajdonosoknak a Heineken által kínált ár legkevesebb a most kínált 12 806 forint dupláját jelenthette volna. Ráadásul az optimisták úgy vélték, a holland konszern - ügyelve hírnevére -, nem kockáztatná meg a különbségtételt magyar és osztrák kisrészvényes között.
Az idő múlása a kínálandó minimális összeg, a 180 napos forgalommal súlyozott átlagár emelkedését jelentette, vélhetően ennek köszönhető az eredeti, májusban Bécsben prezentált forgatókönyvhöz képesti sietség. Az Amstel az ajánlat szövegében utal arra, hogy a 90 százalékos küszöb átlépése után kiszorítana, s a lehető legrövidebb időn belül kivezetné a papírokat a Budapesti Értéktőzsdéről. Persze nem biztos, hogy lehetősége lesz a kiszorításra. Egyes vélemények szerint ugyanis azzal, hogy a 93,2 százalékos szavazati jogú pakett adásvétele már az ajánlat előtt megtörtént (a részvénykönyvi bejegyzésről már tegnap megérkezett a közzététel), a kiszorítás lehetősége legalábbis kérdésessé vált.
