Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyminiszter a felügyelettől július 21-én kért - és július 28-án teljesített - adatszolgáltatás alapján tájékoztatta úgy a kormányt szerdán, hogy a felügyelet több mint egy éve információkkal rendelkezhetett a K&H Equitiesnél történt visszaélésekről. A minisztérium tegnap közleményben foglalta össze azokat a megállapításokat, amelyekre a véleményét alapozza. Ezek közül az egyik alapvető pont azóta megdőlt: kiderült, hogy a felügyelet csak idén július 23-án kapott értesítést a Nemzetközi Brókerképző Alapítványtól arról, hogy Kulcsár Attilának nincs brókervizsgája. A PSZÁF tájékoztatása szerint a László Csabának küldött válaszban dátumelírás történt.
A másik „vádpont” szerint a felügyelet 1998 óta tudta, hogy a brókercégnél két külön ügyfél-nyilvántartási rendszer fut. A PSZÁF mulasztott - érzékelteti a közlemény -, mivel mind 1998-ban, mind 1999-ben csak kifogást emelt az említett rendszer ellen, ám konkrét lépést nem tett az ügyben. A K&H 2000-ben új rendszer üzembe állításáról tájékoztatta a felügyeletet, amiből a PSZÁF arra következtetett, hogy a K&H a korábbi észrevételeit elfogadta és ekképp orvosolta. A banknál bevezetett informatikai rendszerek jogszabályi megfelelőségéről a felügyelet 2002. évben folytatott eljárásában az új rendszereket szállító szoftvertársaságoktól és a könyvvizsgálótól nyilatkozatot kért arról, hogy mind a bank, mind a brókercég informatikai rendszere megfelel a tőkepiaci törvény előírásainak. Mindezek alapján a felügyeletnek nem volt oka kételkedni a K&H Equities Rt. és a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. informatikai rendszereinek megfelelőségében. Arról, hogy a korábbi rendszer a K&H-nál Kulcsár Attila „magán-nyilvántartásaként” tovább működött, a PSZÁF csak a K&H-nál elrendelt belső vizsgálat eredményeiből, 2003. július 4-én értesült.
Időközben Vígh Szabolcs, a brókercég külső alkalmazású jogásza lemondott a K&H Equitiesnél betöltött felügyelőbizottsági tisztségéről. Indoklása szerint azért távozott, mivel a neve többször kapcsolatba került az üggyel, amelyhez viszont állítása szerint semmi köze nincs.
Lapunk tegnapi cikkére reagálva a PricewaterhouseCoopers (PwC) közleményben tájékoztatott: belső szabályzatuk tiltja, hogy a vizsgált cégek irodáiból eredeti dokumentumokat vigyenek ki, ilyen esemény mindenképpen vizsgálatot eredményezett volna.
