Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Slovnaft szlovák kisrészvényesei az olajtársaság hétvégi pozsonyi közgyűlésen történt szabálytalanságok és törvénysértések miatt bírósághoz fordulnak - közölte szerdán Martin Fedor, a J&T pénzügyi csoport képviselője Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján. A 15,5 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező csoport álláspontja szerint a maratoni hosszúságúra nyúló közgyűlésen rosszul állapították meg a szavazati arányokat. Szerintük ugyanis a kétharmados többséget igénylő döntésekhez a magyar olajtársaságnak még az EBRD támogatásával sem lett volna meg a szükséges szavazati aránya. Így nem is hozhatta volna meg többek között az alapszabály-módosításhoz szükséges határozatokat sem. Az ő értelmezésük szerint ugyanis a kétharmados szabályok alkalmazásánál nem a közgyűlésen jelen lévő, hanem a teljes alaptőkéhez viszonyított szavazati arányt kell figyelembe venni. Ilyeténformán a Mol a szavazati arányának korlátozása miatt (a nyilvános ajánlat megtételéig csak 50 százalék mínusz egy szavazata lehet, hiába rendelkezik a teljes alaptőke 70 százalékára rúgó részvénycsomaggal) az EBRD 8 százalékos csomagjával együtt sem gyűrhette volna le a kisrészvényeseket.
A szlovák kisrészvényesek érdekvédelmi szervezetének (OSMA) támogatását élvező csoport más a közgyűlésen elkövetett szabálytalansággal és törvénysértéssel is vádolja a Molt. Szerintük a közgyűlés elnöke többször meghiúsította a szavazatok összeszámlálását, melyek ellenőrzése során egy ízben kiderült: a szavazatszámlálók több mint 200 ezer szavazatot nem vettek figyelembe (ez a voksok kb. 1 százalékának felel meg). Emellett a közgyűlés elnöke a Mol olyan javaslatáról kezdeményezett szavazást, amelyet az ülés szünetében kapott kézhez - ez durván sérti a szlovák szabályokat.
Ráadásul több ízben nem szavaztatott az egyes részvényesek által benyújtott javaslatokról.
Peter Kubík, a kisrészvényesek csoportjába tartozó Prvá Penzijná alap képviselője szerint a közgyűlésen a Mol erődemonstrációja zajlott, mivel a magyar olajcég még a Slovnaft osztalékfizetési javaslatát is lehetetlenné tette. A többségi tulajdonos indoklása, miszerint az osztalék kifizetése helyett a pénz inkább a cseh Unipetrol vegyipari csoport esetleges megvételéhez kell, Kubík szerint nem helytálló. Mégpedig azért nem, mert az Unipetrol megvétele nem a Slovnaft, hanem a Mol érdeke, hiszen a pozsonyi cég már most is jelen van a cseh piacon, ráadásul a cseh terjeszkedés az illetékes versenyhivatal ellenállásába is beleütközhet. Kubík szerint „csak a bíróság gyorsaságától függ, hogy mikor nyilvánítják törvénytelennek a hétvégi közgyűlést”.
Végezetül a kisrészvényesek sérelmezik, hogy a Slovnaft és a Mol közti gazdasági kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre sem kaptak választ. Például arra, hogy a Slovnaft miért fizetett 1,1 milliárd koronát a Mol-Slovensko benzinkútjaiért, hiszen így egy-egy töltőállomás 67 millió koronába került. Ez szerintük a szokványos ár közel kétszerese. Véleményük szerint talányos az is, hogy az olajszállítások közvetítői közül néhányan miért adóparadicsomban (Ciprus) székelnek, nem ismertek a cégek tényleges tulajdonosai és nem kaptak választ arra sem, hogy ezek a cégek mekkora hasznot zsebelnek be a tevékenységük után.
A közgyűlési határozatok megtámadására készülő kisrészvényesek vádjainak jogosságáról így várhatóan a bíróság dönt majd. Nem tudni egyelőre viszont, hogy a nyilvános ajánlattétel kérdését ez mennyiben befolyásolja. A szlovák tőkepiaci felügyelet elvileg ma határoz arról, hogy jogszerűek voltak-e vagy sem a pozsonyi tőzsdén március végén a Slovnaft-papírokkal lebonyolított tranzakciók.
