A PSZÁF engedélyezte a HVB Jelzálogbank Rt. legfeljebb 50 milliárd forint összegű, maximum két évre szóló kibocsátási programját. Ennek keretében először nyilvánosan bocsátanak ki két jelzáloglevél-sorozatot, amelyeket november 7-én aukciós rendszerben lehet megvásárolni.
A technika sok mindenben hasonlít az eddig egyedüliként a nyilvános porondra lépett FHB már bevált konstrukcióihoz. Ugyanúgy kétfajta papírt dobnak piacra egyszerre, mint sokáig az FHB, egy fix és egy változó kamatozásút. A futamidő is hasonló, az előbbi 2008. június 12-én, az utóbbi 2009. november 12-én jár le. A két papír kamatát az aukció előtt egy nappal teszik közzé, a változó kamatozásúról mindenesetre tudni lehet, hogy kamatát a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós átlaghozamához kötik.
A sorozatok összértéke egyenként 0,1 és 1,5 milliárd forint között lesz, bár a fix papírnál azt is hozzátették, hogy 2,9 milliárdig elfogadnak túljegyzést.
Abból ítélve, hogy az egyetlen forgalmazó a CA-IB Értékpapír Rt., a jelzálogleveleket elsősorban intézményeknek, de legalábbis kisszámú és nagyobb tőkeerejű befektetőnek szánják. A papírok tőzsdei bevezetését is kérvényezni fogják. Az egyes sorozatok - a későbbi rábocsátásokkal együtt értendő - maximális mérete 15-15 milliárd forint lehet, ami csak kevéssel haladja meg az FHB 10-14 milliárdos szériáit (NAPI Gazdaság, 2002. október 11., 11. oldal).
Az FHB éppen ezt az összeghatárt készül jövőre a likviditás növelése érdekében 20-25 milliárd forintra megemelni. Így a befektetők alighanem a HVB-nél is „likviditási felárat” fognak elvárni, annak ellenére, hogy a papírok a magas ingatlanfedezet miatt igen alacsony kockázatúnak számítanak. (NAPI Gazdaság, 2002. október 30., 1. oldal).
E. J.
