Szigorításokkal ugyan, de végül is jóváhagyta a Mol pénteken tartott rendkívüli közgyűlése a korábban sok vitát kiváltott felhatalmazást, melynek birtokában az igazgatóság mostantól 2005. október 11-ig a részvényesek megkérdezése nélkül is végrehajthat zártkörű alaptőke-emelést. Az alapszabály-módosítással is járó felhatalmazás nem egyszerűen engedélyt ad az igazgatóságnak arra, hogy zárt körben alaptőkét emelhessen (nyilvános kibocsátással már eddig is megtehette), hanem egyben annak célját is megjelöli. A nyilvános kibocsátásra nem vonatkozó célmegjelölés szerint ugyanis az alaptőke 25 százalékának erejéig, azaz jelenleg 24 milliárd 600 millió 250 forintos összeghatárig terjedő felhatalmazás alapján az új részvényeket kizárólag egy másik olajipari társaság részvényeinek vagy eszközeinek megszerzése céljából bocsáthatják ki.
Ennek a társaságnak legalább 100 milliárd forint saját tőkével - a döntést megelőző évi auditált mérleg alapján - kell rendelkeznie. A kibocsátott részvényekért azután akár csere, akár részvényekkel történő fizetés útján kapná a - Mol a jelenlegi kilátások szerint legvalószínűbben talán az INA - részvényeket. Természetesen bármely más régióbeli tranzakció szóba jöhet.
Az egyelőre még csak esetleges zártkörű kibocsátás során azonban a jelenlegi A (a normál tőzsdén forgó részvények), illetve a B sorozatú (az ÁPV kezében levő aranyrészvény) részvények mellé egy C sorozatú, 1000 helyett 1001 forintos névértékű részvény kerülhet az arra jogosult majdani tulajdonoshoz. Ennek célja vélhetően a részvények forgalmának későbbi könnyű ellenőrizhetősége. Az új tulajdonos ugyanakkor egy meglehetősen komoly korláttal is szembe találja majd magát, hiszen esetleges 25 százalékos tulajdonrészének megszerzése után ugyanúgy csupán 10 százalékkal szavazhat, ahogy az államot kivéve jelenleg is bármely egyszerű részvénytulajdonos teheti. Az aranyrészvényes jogait ugyanakkor kiegészítette a közgyűlés, mely szerint mindaddig, amíg a társaság normál A sorozatú részvényeinek több mint 25 százaléka a tulajdonában van, a C sorozatú papírok csak az ő hozzájárulásával alakíthatók A sorozatúvá. Előírja ezen túl az alapszabály azt is, hogy az alaptőke-emeléshez az igazgatóság legalább 9 tagjának személyesen leadott szavazata szükséges.
A társaság vezető testületeiben bekövetkezett változások nem hoztak igazi meglepetést. Az ÁPV többségi szavazatával a testületbe került Simóka Kálmánné, Akar László és Kemenes Ernő. A negyedik újonnan bekerült tag Kamarás Miklós lett, az ÁPV Rt. jelenlegi vezérigazgatója, akinek megválasztásához nem kellett a B sorozatú részvény biztosította elsőbbségi jog. A felügyelőbizottságba Kupa Mihály, Oláh Lajos, John I. Chariody és Slavomir Hatina került be, valamint Bognár Piroska a dolgozók képviseletében.
A. A. G.
