Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ÁPV igazgatósága a Népszabadság értesülése szerint tegnap döntött a Mol igazgatóságát zártkörű alaptőke-emelésre a részvényesek külön megkérdezése nélkül feljogosító felhatalmazás megadásának kérdésében. Kérdésünkre a szavazatával vélhetően döntő ÁPV Rt. sajtóosztálya azonban csak annyit mondott, hogy a közgyűlésen minden kiderül. Annyi bizonyos, hogy a Mol-menedzsment által saját mozgásterét igen erőteljesen kibővítő felhatalmazásnak sok ellenzője van, akik általában a részvényesek - elsősorban nyilvánvalóan a jelenleg 25 százalékos tulajdonos ÁPV Rt. - kontrolljogainak csökkenése miatt aggódnak.
Mindez akkor válhat különösen érdekessé, ha megvalósul az ÁPV-vezetés tegnap elfogadott stratégiája, amely a Mol-csomag jövőbeni értékesítését kiemelten említi. Kérdés, hogy a társaság majdani, nem állami részvényesei számára értéknövelő tényező lesz-e az, hogy a menedzsment ilyen mértékű önállósággal bír.
Ugyanakkor a felhatalmazás megadása mellett is szólnak érvek. Az egyébként az állami tulajdonos által korábban a gázárkérdésben már igen mostohán kezelt Mol támogatása a regionális akvizícióknál meglehetősen logikus lépés lenne.
A menedzsmentet kétségkívül rugalmasabb tárgyalásokra tenné képessé külföldön az, ha a már meglévő felhatalmazás birtokában ígérhetnének Mol-tulajdonrészt cserébe az INA- vagy akár az esetleg újra felmerülő PKN-részvényekért cserébe. Könnyen lehet azonban, hogy a Mol nagytulajdonosa, ahogy korábban, úgy most sem fog ilyen meghatalmazást jóváhagyni, noha az igazgatóságon keresztül elvileg szintén megvétózhatna egy ilyen döntést, hiszen elegendő tagot delegálhat ehhez a testületbe. Így elképzelhető, hogy ez is szerepet játszik abban, hogy a Mol gyors ütemben vásárolja saját részvényeit a tőzsdén, hiszen ezeket szintén felhasználhatja fizetségképpen. A válasz mindenesetre a mai közgyűlésen kiderül, csakúgy, mint az, hogy milyen cserék történnek a Mol igazgatóságában és felügyelőbizottságában.
A. A. G.
