Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi évek legnagyobb közép-európai gyógyszeripari felvásárlása valósulhat meg, amennyiben igaznak bizonyulnak a hírek a szlovén Lek gyógyszergyárra készülő vételi ajánlatról. Egy meg nem nevezett európai gyógyszergyár - többek szerint a Novartis - lenne a vásárló, az igazgatóság péntekre kérte a részvény tőzsdei felfüggesztését. A Bloomberg által szombatra várt hivatalos bejelentés mind ez ideig nem született meg, tegnap mégis újraindult a kereskedés a részvényekkel. A csütörtökön négyszázalékos emelkedés után elért 67 ezer toláros záróárról tegnap egészen 100 ezer tolárig emelkedett a részvények árfolyama (a záróár 90 ezer lett), vagyis a befektetők is osztják a magas, akár a könyvérték háromszorosát is elérő vételárról szóló elemzői várakozásokat.
A Lek mellett a nagy független közép-európai gyógyszergyárak közé tartozik a második legnagyobb szlovén gyógyszergyár, a Krka, a horvát Pliva és a Richter Gedeon. A Lek és a Richter közötti hasonlóság, hogy a hazai piac mellett mindkét társaság stratégiai piacai Oroszország és a közép-európai államok. A szlovén társaság árbevétele az első félévben 198 millió dollár volt (a Richteré 178 millió), tavalyi részvényenkénti nyeresége 4225 szlovén tolár, vagyis a felfüggesztés előtt 15,8-es P/E érték mellett forgott a papír, szemben a Richter tavalyi 1320 forintos részvényenkénti nyereségével és a tegnapi záróárral számolva 9,6-es P/E értékével. Igaz, az értékelésbeli különbség egy részét magyarázza, hogy míg a szlovén társaságtól idén 5500 tolárt meghaladó részvényenkénti eredményt, vagyis 30 százalékos nyereségnövekedést várnak, az elemzők szerint a Richter nyeresége csak jelképesen, 1344 forintra emelkedik. A Lek alapszabálya is sok mindenben hasonlóságot mutat a Richterével. Amíg a Leknél 15 százalékos szavazati korlát van, a Richter alapszabályában szereplő korlátozás szerint 10 százaléknál nagyobb részvénycsomag esetén a tíz százalék feletti résszel nem szavazhat a tulajdonos. A Leknél két részvénysorozat van, a Richternél is van - igaz, nem tőzsdei - elsőbbségi sorozat.
A társaság alapszabálya szerint 15 százaléknál nagyobb részvénycsomag megszerzéséhez a Lek felügyelőbizottságának hozzájárulása, 25 százalék átlépéséhez pedig közgyűlési jóváhagyás szükséges.
A Richter megítélése szempontjából mindenképpen kedvező, ha egy neves világcég magas árfolyamon vásárolja föl egyik közeli vetélytársát. Emellett egy sikeres felvásárlás után az intézményi befektetők a régió többi hasonló részvénye felé fordulhatnak, bár ennek hatását limitálja, hogy a Lek-részvények több mint 70 százaléka szlovén jogi és magánszemélyek tulajdonában van. Fontos elem emellett a menedzsmentnek a felvásárláshoz való hozzáállása: a Lek esetében most úgy látszik, jól előkészített, az igazgatóság támogatását élvező akcióról van szó.
A másik oldalról nézve az originális gyógyszerszabadalmak tömeges lejártát megszenvedő nagy európai és amerikai gyógyszeripari cégek számára az egyik lehetséges kitörési pont éppen a terjeszkedés lehet. A közép-európai cégvásárlás egyrészt a generikus termékek területén jelenthet bővülést, másrészt erősítheti a gyorsan fejlődő - FÁK- és közép-európai - piacokon való jelenlétüket.
(NAPI)
