Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Cesky Telekom (CT)51 százalékáért a dán TDC és a Deutsche Bank 1,82 milliárd eurót fizetett a cseh kormánynak. Az ár 26 százalékos felárat tartalmazott az aktuális tőzsdei árfolyamhoz képest, az ügylet - elvileg - 3,56 milliárd euróra értékelte a cseh telekomcéget. Bár a 40,4 százalékos közkézhányaddal rendelkező Matáv kapitalizációja (pénteki árfolyamon 3,37 milliárd euró) nyilván jelentősen eltér a kontrolljogokat tartalmazó cégértéktől, talán nem érdektelen a két hasonló piacon, hasonló struktúrában működő társaság összehasonlítása.
Annál is inkább, mert - bár a Matáv mindig határozottan cáfolja - brókerkörökben rendre felmerül az ötlet: a nehéz pénzügyi helyzetbe került Deutsche Telekom esetleg értékesíti Matáv-pakettjét vagy - ami talán nem teljesen irreális - az 50 százalék +1 részvény feletti pakettjét. A másik ötlet, hogy esetleg a Matáv adja át vagy el a Westelt.
Anélkül, hogy e meglehetősen merész - és a DT augusztus 21-i, a cég féléves jelentését és a tervezet változtatásokat nyilvánosságra hozó sajtótájékoztatóján kiderülő - hipotézis taglalásába belemennénk, talán érdemes lehet számolni.
A CT árbevétele tavaly 55,8 milliárd korona (1,8 milliárd euró, jelenlegi árfolyamon 439 milliárd forint) volt, ebből 30 milliárd koronát az Eurotel, az 51 százalékban birtokolt, 3,6 millió előfizetővel rendelkező piacvezető mobilcég adott.
Az adózott nyereség 4 százalékkal 6,1 milliárd koronára csökkent tavaly (196,77 millió euró = 48 milliárd forint). A első félévben további 10 százalékkal csökkent a nyereség, 2,63 milliárd koronára. Az árbevétel az első félévben 7,3 százalékkal, 26,1 milliárd koronára csökkent.
A Matáv tavalyi árbevétele 545 milliárd forint volt, ami 24 százalékkal haladta meg a CT-jét. A magyar távközlési cég eredménye 82,6 milliárd forintra rúgott, ami háromnegyedével több, mint a CT profitja.
A Matáv féléves számai még nem ismertek, ám valószínű, hogy a forgalom és a profit cseh cégéhez hasonló mértékben csökkent. A Cesky Telecom hasonló gondokkal küzd, mint a Matáv: a vezetékes üzletágból származó bevétele csökken, a mobiltelefónia gyarapodása lassul. A tavalyi piacnyitás miatt a cseh cég is kénytelen volt csökkenteni az összekapcsolási és a nemzetközi díjtételeit. A CT már túl van egy tavalyi, 12 százalékos létszámleépítésen, ám dolgozói létszáma még így is 15 ezer körül mozog. (A 2001-ben 9 százalékot leépítő Matáv Rt.-nél ugyan csak 9300-an dolgoznak, de a teljes csoport létszáma itt is közel jár a 15 ezerhez, viszont a magyar cég újabb 12 százalékos csökkentésre készül.) A korona tavalyi felértékelődése a CT-nek is extraprofitot hozott, idén ez kiesik. Lényeges különbség, hogy a CT nem rendelkezik külföldi érdekeltséggel, míg a MakTel tavaly csaknem 10 százalékkal járult hozzá a Matáv nettó profitjához. A CT-nek 51 százaléka van saját - a Westelnél nagyobb - mobilcégében, a Matáv viszont - igaz, 885 millió dolláros adóssághegy árán - egyeduralkodó a magáéban.
A két társaság között - befektetői szemmel - a kisebb méretkülönbségtől eltekintve nincs lényeges különbség, a CT kontrollpakettje az egész cégre vetítve 5,5 százalékkal kelt el magasabb áron, mint a Matáv kapitalizációja. Ebből adódhat a következtetés: a mai helyzetben a kontroll nem jelent lényeges (a tőzsdei kurzust mondjuk 40-50 százalékkal meghaladó) felárat, ez pedig erős ellenérv lehet a Matáv-pakettet illető eladási spekulációkkal szemben.
Korányi G. Tamás
