Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pénteken rég nem látott részvényekre is kötés született a tőzsdén, igaz, jobbára csak egy-egy papír vándorolt új tulajdonoshoz. Mint hamarosan kiderült, a Brau, az Argimpex, a BIF, az Édász, a Mezőgép, a Styl, a Titász, sőt olyan, nemrég még blue chipeknek számító papírok, mint a Prímagáz és a Zwack teljes napi forgalmát is a TEBÉSZ megbízásai adták. A szervezet közleményéből kiderült, hogy a Concorde Értékpapír Rt. segítségével 43 tőzsdei részvényből és 2 befektetési jegyből (Pillér I. A és II. A) vásárolt egy-egy darabot, összesen mintegy 150 ezer forint költséggel. A Concorde-ot a TEBÉSZ egyébként mint az utóbbi két évben legtöbb nyilvános elismerést szerzett brókerházat kérte fel a közreműködésre, a társaság pedig két évre ingyenes számlavezetést és közgyűlési zároltatást vállalt számára.
Dióslaki Gábor TEBÉSZ-elnök a NAPI Gazdaságnak elmondta: az 1998-as megalakulása óta eltelt négy év alatt a szervezet „befektetővédelmi” feladatai is megváltoztak. A törvényi változások és a hatékonyabb PSZÁF-fellépés jelentősen növelte a magánbefektetőknek a „kalandor brókercégekkel szembeni” biztonságát, ezt jelzi, hogy az utóbbi két évben már nem hallani brókercégcsődökről. Ugyanakkor a felvásárlási szabályok szigorítása ellenére sem minden cégnél megoldott a kisbefektetői érdekek védelme.
A TEBÉSZ stabil jogi alapot szeretne teremteni magának a közgyűlési megjelenésekhez, mert - Dióslaki szerint - csak így lehet hatékonyan elősegíteni a szétaprózódott kistulajdonosi réteg érdekérvényesítését a cégek nagytulajdonosaival vagy menedzsmentjével szemben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szervezet továbbra is elsősorban a partneri együttműködésre törekszik a kibocsátókkal, de adott esetben nem riad vissza a jogi eszközök alkalmazásától.
A TEBÉSZ-elnök - cégek nevének említése nélkül - egész kis példatárral szemléltette azokat az eseteket, amikor az utóbbi egy-másfél évben a kisbefektetői érdekek sérülhettek. Beszélt olyan tőzsdei cégről, amelynek külföldi fő tulajdonosa a nyilvános ajánlattétel nélkül növelte 75 százalék fölé befolyását a cégben. Egy másik cég zárt körben a tőzsdei ár töredékén bocsátott ki papírokat, amelyeket a menedzsmenthez közel álló cég jegyzett le. Más esetben az ajánlattételt a PSZÁF csak szívós harccal, jókora késéssel tudta kikényszeríteni, megint máshol a közgyűlési szabályok „rugalmas” értelmezésével fogadtattak el a fő tulajdonosnak kedvező határozatokat.
(NAPI)
