Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar tőzsdei cégek közgyűlései közül hagyományosan a Zalakerámia ülései vannak a legtávolabb a fővárostól, nem meglepő, hogy a tófeji gyáregységben tartott rendezvényen a két főszereplőn (az alaptőke 29,22 százalékát kézben tartó Arago-csoporton, illetve a 22,15 százalékkal rendelkező ÁÉB-n) kívül alig néhány elszánt magánrészvényes jelent meg (összesen 0,27 százalékkal). Voltaképpen ők is hiába, ugyanis a tavalyi nem konszolidált, illetve konszolidált mérleg elfogadását egy hónappal elhalasztották.
Az Arago képviselője indítványozta a halasztást, mivel - mint Sasinszky Ágnes, az igazgatóság tagja a NAPI Gazdaságnak elmondta - tartani lehetett attól, hogy az ÁÉB képviselője most sem szavazza meg a mérleget. Ez a kínos malőr azért eshetett meg áprilisban (NAPI Gazdaság, 2002. április 26., 13-16. oldal), mert a Zalakerámia - az Arago hatalomátvétele után módosított - alapszabálya 75 százalékos minősített többséghez köti egyebek mellett a mérleg elfogadását is. A közgyűlési részvétel viszont áprilisban és most is 52 százalék körül mozgott, így az ÁÉB szavazata döntőnek bizonyult.
Az ÁÉB három oldalnyi kérdést intézett az igazgatósághoz a mérleggel kapcsolatban, amelyekre írásban már megkapta a választ. A közgyűlésre azonban további kérdésekkel készült - egyebek mellett a csoport ingatlan- és befektetéseladásait vizsgálnák -, amelyekre a menedzsment az augusztus 30-i közgyűlés-folytatásig választ ígért. A jelek szerint a halasztással az ÁÉB három képviselője is egyetértett, de a szavazásnál végül csak az Arago támogatta saját indítványát.
Az így még mindig el nem fogadott anyavállalati mérleg egyébként 1,6 milliárd forintos mínuszt, míg a konszolidált verzió - döntően a bukaresti Cesarom hozzájárulása miatt - 1 milliárd 246 milliós mérleg szerinti eredményt mutat. (Az IAS szerinti eredmény tavaly még magasabb, 1,96 milliárd forint volt.)
Az április óta tartó állóháború tehát folytatódik, ám a jelek szerint az ÁÉB a mérlegobstrukción kívül más eszközzel nem rendelkezik. Az utóbbi időben nem vásárolt a tőzsdén, ami meg is látszik az árfolyamon, az Arago pozíciói pedig elég erősek ahhoz, hogy 29 százalékkal is teljes kontrollt gyakoroljon. Mivel a Zalakerámia alapszabálya is lehetővé teszi az igazgatóság számára a tőkeemelést, az eszközzel pedig az Arago más cégeinél is szokott élni, megjósolható, hogy ha szükségesnek érzi, kész tőkeemeléssel növelni részesedését.
Persze, csak a bűvös 33 százalékos határig, mert azon túl már ajánlatot kellene tennie, és az még a mostani nyomott árfolyamon is legalább 6 milliárd forintot igényelne. Kérdés persze, hogy mi a célja az ÁÉB-nek. Aligha valószínű, hogy az elmúlt hat hónap 1500 forint körüli átlagárának megfelelő ajánlatot már sikernek könyvelne el. Ugyanakkor az is biztos, hogy a tőzsdei ár körül az Arago aligha adná el saját, névértéken 1,9 milliárdos, ám 3 milliárd forintnál jóval többe került pakettjét.
Korányi G. Tamás
