Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagy várakozás előzte meg a jegybank monetáris tanácsának hétfői ülését, az elemzők igen megosztottak voltak ezzel kapcsolatban. Az 50 bázispontos emelést valószínűsítők mellett egyesek 100 pontos növelést is elképzelhetőnek tartottak, de olyan vélemény is elhangzott, mely szerint egyelőre mégsem nyúlnak majd a kamatokhoz. Végül az MNB az arany középutat választva 50 bázisponttal, 9,50 százalékra emelte az alapkamatot.
A bankközi devizapiacon tegnap a jegybanki döntés előtt inkább kivártak a befektetők. A kereskedés ugyan nem volt túl aktív, de a hazai fizetőeszköz árfolyama igen volatilisan mozgott. A jegyzés egy időre 9 százalékig is gyengült, s a kereskedés végére is csak az intervenciós sáv erős oldalán számított 9,39 százalékig tudta magát visszatornászni. Ez pedig még mindig 0,09 százalékponttal rosszabb helyzetet jelent a múlt pénteki záróértéknél. A hivatalos zárás után bejelentett kamatemelés a jelek szerint egyelőre nem okozott izgalmakat, általános vélemény szerint a piac már előzetesen beépítette a várt kamatmódosítást. A MNB legutóbb május végén hajtott végre hasonló lépést, akkor valamivel több mint egy százalékponttal erősödött a forint árfolyama. A forintpiacon az egynapos árak - mintegy beárazva a kamatemelést - fél százalékponttal, 9,75 százalékig nőttek.
Az állampapírpiac viszont mintha ki sem nyitott volna. A visszafogott kereskedésben a referenciahozamok a legtöbb futamidőnél nem, vagy csak igen kis mértékben változtak. Kivételt egyedül az 5 bázisponttal emelkedő hozamú ötéves mutató jelentett. Bár az igazán fontos makroadatok már a múlt héten napvilágot láttak, a piac érdeklődéssel várja a júniusi inflációs adatokra vonatkozó csütörtöki bejelentést is. Ez különösen azért lehet érdekes, mert az ÁKK ekkor tartja a 3 és az 5 éves államkötvények aukcióját is, tehát a befektetők igen hamar reagálhatnak a számokra.
M. J.
