Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első félév kibocsátási adatai alapján látható, hogy az előző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt a kibocsátott állampapír-mennyiség. Kötvényeket például az első hat hónapban mintegy 750 milliárd forint értékben bocsátottak ki, míg egy évvel ezelőtt ez az összeg a 480 milliárd forintot sem érte el. A kibocsátások zöme elsősorban mégis az idei első negyedévre összpontosult, az áprilistól júniusig terjedő időszakban például néhány lejáratra az első három hónaphoz képest már csökkent is a mennyiség. (A lejáró állampapír-állománnyal nem számoltunk, az adatok csak az új kibocsátásokat jelzik.)
A látványos emelkedés mögött több tényező is áll. Az ÁKK idei új finanszírozási stratégiája szerint a lejáró devizaadósság megújítása belföldi kibocsátással történik, de a növekvő kibocsátás irányába hat a forint és az euró árfolyamváltozása miatti jegybanki tartalékfeltöltés rendkívüli finanszírozási igénye is. Az év elején azzal a többletlikviditással is kalkuláltak, ami a három hónapos MNB-kötvények megszűnése után áramolhat a piacra. Mindezeken felül óhatatlanul felmerül az egyre növekvő költségvetési hiány finanszírozásának szükséglete is, hiszen az már eléri az egész évre tervezett értéket.
A pótlólagos fínanszírozási igényt természetesen most is új kibocsátásokkal kell pótolni. Kérdéses azonban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben (növekvő inflációs várakozások, romló egyensúlyi adatok) a piac hajlandó-e felszívni a nagyobb mennyiséget, illetve milyen hozamszinten tenné azt meg.
A kedvezőtlen makrogazdasági adatok ellenére még mindig jelentős a külföldi befektetők kezében lévő állampapír-állomány, megközelíti az eddigi rekordszintet. A legfrissebb, múlt csütörtöki adat szerint még mindig 1262 milliárd forintot tesz ki, ami az első negyedév végi állományhoz képest 30 milliárd forintos növekedést jelent. (A múlt héten, a kedvezőtlen makrogazdasági adatok közzététele után is több milliárd forinttal növekedett.)
A piacon jelenleg bő 4 ezer milliárd forintnyi államkötvény és mintegy 1400 milliárd forintnyi kincstárjegy van, tehát a külföldiek részaránya mintegy 20 százalékos (NAPI Gazdaság, 2002. július 1., 7. oldal). Emellett az átlagos hátralévő futamidő az április eleji 2,85 évről mostanra 3,39 évre emelkedett. Ebben elsősorban a 10 és 15 éves lejáratú államkötvények térhódítása játszott szerepet, e két kötvényből ugyanis az elmúlt időszakban több aukciót is szervezett az ÁKK.
A hátralévő futamidő növelése egyébként kiemelt szempont az ÁKK-nál, éppen emiatt került sor a leghosszabb, 15 éves futamidejű államkötvény múlt év végi kibocsátására.
Madarász János
