A Microbróker Értékpapír Rt. által lebonyolított nyilvános vételi ajánlat eredményeképp 2 millió 592 ezer darab, egyenként 5 forintos névértékű részvényt ajánlottak fel, azaz mindössze 12,961 millió forint névértékű részvényt, a jegyzett tőke 0,065 százalékát adták oda a felkínált, 9 forintos árfolyamon. Ez persze nem meglepő, hiszen az ajánlat csak a 33 százalékos határ túllépését szolgálta, és a siker borítékolható volt.
Az ajánlat előtt a Magyar Posta - az ÁPV Rt. és a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium tavalyi apportja jóvoltából - már a bank részvényeinek 32,99987 százalékát mondhatta magáénak, viszont a 33 százalékos határt csak nyilvános ajánlattal léphette túl.
(A Postabank még 1991-es tőkeemelésével nyilvános társasággá vált, ami az állami szervek részére az utóbbi években némileg megnehezítette, a nyilvánosság számára megkönnyítette a vele kapcsolatos tranzakciók lebonyolítását.)
A menetrend már tavaly nyáron kialakult, július 20-án ugyanis a kormány határozatot hozott a Postabank Rt. állami tulajdonú részvényeinek a Magyar Posta általi megszerzéséről. Ennek alapján kerültek az 1998-as állami tőkeinjekció után a PM kezelésében lévő, illetve az ÁPV Rt. által lejegyzett 10 ezer forintos részvények a közlekedési tárcához, majd onnan részben a Postához. A határozat szólt arról is, hogy a külön nevesített állami tulajdonosoknak (Nyugdíjpénztár, OEP, MVM, MÁV, MFB, Szerencsejáték Rt.) bele kell adniuk részvényeiket a nyilvános ajánlatba, majd ezután következhet a minisztériumnál lévő többi részvény apportja. (A részvények 53,7 százaléka a közlekedési tárcánál, 9,93 százaléka a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál, 3,21 százalék az ÁPV Rt.-nél van, a közkézhányad 0,003 százalékra tehető.)
A gépezetbe csak egy apró, a lényeget nem veszélyeztető homokszem csúszott: a jegyzett tőke kevesebb mint egy ezrelékével rendelkező állami tulajdonosok nem mindegyike ajánlotta fel a papírjait. A különbség elhanyagolhatónak tűnik - névértéken legfeljebb néhány millió forint -, ez azonban az 1998. végi névérték-leszállítást figyelembe véve a régi alaptőke 10 százalékánál is többet jelenthet. (Ez megfelelhet akár az MVM régi pakettjének is.) Megfigyelők biztosra veszik, hogy a felajánlók között nem voltak magánrészvényesek, a kilenc forint számukra - különösen a közismert bírósági ítéletek fényében - nem volt túlságosan attraktív ár.
K. G. T.
