Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A külföldi értékpapírok iránt az utóbbi időben tapasztalható érdeklődés miatt a tőzsde vizsgálja valamely alternatív, azaz tőzsdén kívüli kereskedési rendszerhez való kapcsolódás lehetőségét, ami lehetővé teszi ennek a piaci szegmensnek a bővítését - jelentette be Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ügyvezető igazgatója a tőzsdetanács ülését követő sajtótájékoztatón. Az OTC-piacon a külföldi papírokra született kötések értéke már eléri a heti 5 milliárd forintot, ami alig marad el a BÉT napi forgalmától. A tőzsde éppen ezért vizsgálja a lehetőséget, hogy miként teremthetne itt is szabályozott kereteket. A tőzsdetanács hétfői ülésén a résztvevők egyelőre csak előterjesztést hallgattak meg a külföldön működő alternatív kereskedési rendszerekről, de konkrét döntés még nem született.
Az elmúlt időszakban egyre több oldalról érte bírálat a BÉT-et elektronikus kereskedési rendszere, az MMTS miatt, mivel többen is elhibázott lépésnek tartják, hogy a magyar tőzsde nem egy nagyobb értékpapírpiac meglévő rendszerét vette át, hanem inkább saját fejlesztésbe kezdett.
Ezzel kapcsolatban Horváth elmondta, hogy a BÉT-nek több mint öt évvel ezelőtt kellett döntenie a kérdésben, amikor még nem formálódtak ki sem a nagyobb szövetségek, sem az azokhoz kapcsolódó elektronikus platformok. Az MMTS pedig egyébként sem lehet döntő szempont a stratégiai partner keresésében, hiszen technikai színvonala lehetővé teszi az összekapcsolását más rendszerekkel, végső esetben pedig más kereskedési rendszer átvétele is szóba jöhet a szövetség érdekében.
Az új tőkepiaci törvény január 1-jei hatálybalépésével jelentősen lazultak a befektetési alapokra vonatkozó korlátozások. Egyrészt eltörölték azt az előírást, amely szerint a nyílt végű alapoknak a kezelt portfólió 15 százalékát likvid eszközökben kell tartaniuk, másrészt jelentősen (általában 5-ről 10 vagy 15 százalékra) nőtt az egy értékpapírba fektethető tőke maximális aránya. A változások miatt a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) és a BÉT felülvizsgálta a RAX indexszel kapcsolatos eddigi szabályozást.
A korábbi 17 helyett március elsejétől a kosár már csak 13 részvényből áll, és ezzel párhuzamosan eltűnik az indexből a likvid eszköz kategóriája. Az értékpapírok kiválasztásánál a továbbiakban nem a forgalom, hanem a közkézhányaddal korrigált kapitalizáció lesz a mérvadó, és a felülvizsgálat sem havonta, hanem csupán félévente történik. Ezenfelül a BUX-hoz hasonlóan a RAX-nál is figyelembe veszik majd az osztalékkifizetést, amely növeli az index értékét.
Madarász János
