Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2000-es év vége rossz emlékű időszakként él a Synergon-tulajdonosok emlékezetében, ám mint a most lezárult PSZÁF-vizsgálat megállapította, eddig nem mindenki érzett így. A váratlanul veszteségbe forduló eredmény, a cégvezető elleni APEH-eljárás 1800 forint közeléből 750 forintra szorította le a rendszerintegrátor árfolyamát, a zuhanást csak a Vivendivel 10 évre megkötött keretszerződés bejelentése állította meg. A felügyelet megállapította, hogy Stanga Gyula, a Synergon Rt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese 2000. november 22-én megbízást adott 15 ezer darab Synergon-papír megvásárlására, majd a részvénycsomagot decemberben közel hárommillió forint haszonnal értékesítette. A PSZÁF-eljárás során világossá vált, hogy Stanga mint a szerződés egyik aláírója, s mint a részvénytársaság vezető beosztású tisztségviselője egyértelműen bizonyítható módon bennfentes információkkal rendelkezett a Vivendi-szerződésről, s az ügyben bennfentes személynek minősült. Ebben az esetben vonatkozik rá a bennfentes kereskedelem tilalma, hisz az információ, melyet vásárlásakor felhasznált, csak novenber 23-án vált publikussá. (A publikálásnál felmerült szabálytalanságok miatt a Synergont a felügyelet annak idején 750 ezer forintra bírságolta [NAPI Gazdaság, 2000. december 5., 13. oldal]).
A felügyelet Stangát eddig soha nem látott mértékű, 5 millió 595 ezer forintos (a vételi ár 50 százalékának megfelelő) bírság megfizetésére kötelezte, mely határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, ám bírósági felülvizsgálata 30 napon belül kérhető.
Stangát vétkesnek találták továbbá a bejelentési kötelezettség elmulasztása terén is, ám mivel ezzel csak egy napot késett a kereskedelmi igazgatóhelyettes - állítása szerint a társaságon belüli adminisztrációs hiba következtében -, a felügyelet a minimásan kiszabható 20 ezer forintos büntetési tételt alkalmazta.
Nem sikerült megtudnunk, hogy a felügyelet tervez-e további lépéseket az ügyben, ám nem lenne meglepő, ha - mint államigazgatási szerv - automatikusan továbbítaná a bennfentes kereskedelmet megállapító határozatát az illetékes szervekhez. A büntető törvénykönyv 299/A paragrafusa ugyanis kimondja: „aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Mint ismeretes, Magyarországon eddig csak egyetlen, 1993 szeptemberében történt bennfentes ügyben hoztak a bíróságok jogerős ítéletet - akkor még e paragrafus nem volt hatályban -, amelyben a Novotrade vezetőjét marasztalták el.
M. T.
